Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Most, hogy már tudjuk miféle szennyeződések léteznek, amit a vízből el kell távolítanunk mielőtt innánk belőle, tekintsük át a víztisztító eljárások fajtáit, amiket erre a célra alkalmazhatunk!

A víztisztító eljárásoknak öt nagy csoportja létezik, úgy mint:

1. fizikai (szűrés, fordított ozmózis),

2. aktív szén,

3. kémiai (vegyületek hozzáadása),

4. hevítés (forralás, desztillálás),

5. fénykezelés (UV)

6. oxigénkezelés (elektromos, oxigéndúsítás, ózon).

Ezek után lássuk a különböző szűrési metódusokat részletesebben!

Fizikai szűrés

Azon az egyszerű elven nyugszik, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan vizet olyan szűrőbetéten folyatjuk át, aminek a pórusai kisebbek, mint maga a szennyező anyag. Elsőre könnyűnek hangzik megvalósítani, de ha tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy általában az öl a vízben, ami nem látható, akkor ez már azt jelenti, hogy mikron méretű lyukakkal ellátott szűrőre lesz szükségünk. Csak hogy legyen némi fogalmad milyen apró lyukakkal ellátott rendszer kell hozzá íme egy táblázat, ami a leggyakrabban előforduló kórokozókat ismerteti és a szükséges szűrőméretet! Összehasonlítás végett 1 mikron az emberi hajszál átmérőjének cirka 1/100-ada.

"Megnyugtatok" mindenkit, hogy szabadidős tevékenységre nem gyártanak 0,004 mikronos szűrővel rendelkező eszközöket. Ezek csak nagy precizitású laboratóriumi munkákhoz elérhetőek. Ebből világosan kiderül, hogy a vírusok eltávolítására más megoldást kell majd alkalmaznunk. Mivel a fizikai víztisztítás pusztán a szennyezőanyagok térbeli kiterjedésén alapul, ezért itt csakis a szűrő pórusméretével lehet játszani. Illetve, mivel mindig vannak kivételek, következzék egy, a '70-es években a NASA által kifejlesztett módszer. A NASA kutatói a Természetben található szűrőrendszereken (pl. sejtmembrán) átáramló folyadékok mintájára előálltak egy forradalmi eljárással: a fordított ozmózis elvén működő szűrővel, helyesebben szűrőrendszerrel. A mindenki által ismert ozmózis elvét megfordították úgy, hogy a folyadékot zárt rendszerbe áramoltatták és nyomás alá helyezték. Ezzel elérték, hogy a víz - ellenben a hagyományos ozmózissal - a sűrűbb koncentrációjú közeg felől áramoljon át a félig áteresztő membránon a tisztított vizet tároló tartályba. A technika fejlődésével mára elérhető lett, hogy 0,0001 mikronos finomságú szűrőt is előállítsanak. Csak miheztartás végett a vízmolekula 0,000278 mikron. Mára ez lett a legtökéletesebb fizikai víztisztítási módszer. Sőt, helyesebben ma ez a legprecízebb eljárás mindközül a Földön! Itt egy remek kis videó magyar nyelven, ami jól szemlélteti az eljárást és annak hatékonyságát!

Amennyiben megragadta volna valakinek a figyelmét a dolog, akkor ki kell, hogy ábrándítsam: fordított ozmózis elvén működő hordozható szűrő nem létezik túrázási célokra! A legkisebb is egy jól megtermett Pelican koffer méretű, missziós célokra használják a Föld legeldugottabb zugaiban és cirka 3-400$.

(helyesbítés 2013. január 27.: US NAVY kifejlesztett egy sómentesítőt, amit a tengerészet tagjai immár megvásárolhatnak és a legtöbb túlélő csónakba is rendszeresítés alatt áll. Ez a kézi pumpálású víztisztító fordított ozmózis elvén működik és most már bárki hozzáférhet, ha van elég gempa. Eredeti ár több, mint 2.300$. Ebayről 300-1.000$. A neve Katadyn Survivor Desalinator)

Maradva a hagyományos és olcsóbb módszereknél az internetszerte látható ún. túlélő szűrő is a fizikai szűrés elvét alkalmazza. A probléma csak az, hogy kint a szabadban nem fogsz olyan finomságú szűrőt találni, amivel pont a legveszélyesebb szennyeződéseket kiszűrhetnéd (nehézfémek, mérgezőanyagok és vírusok)! Még ha van is a felszerelésedben 1 mikronos papír kávészűrő azzal is csak néhány baktériumot tudsz kiszűrni. A legkisebb ismert baktérium 0,2 mikron méretű. Tehát az annyit emlegetett túlélő szűrőt hatékony víztisztítás szempontjából el kell felejteni!!! Már csak azért is, mert az összeállításához használt anyagokkal pont te magad szennyezheted be a talált vizet, mivel sosem tudhatod, hogy milyen organizmusok élnek a belerakott növényi részeken, apró kavicsok pórusaiban és a talajban, homokban vagy agyagban, amiket az elkészítéshez felhasználtál! Másfelől a növényi részek alkalmazása azért is problémás, mert sok növény termel védekezőmechanizmus gyanánt olyan vegyületeket, amik vízben kioldódva súlyosan megbetegíthetnek. Ez nem csak a trópusi fajokra igaz, hanem számos kontinentális növényre is! Legyen az lágy- avagy fásszárú! Más téma felől megközelítve: városi túlélés során a szobanövények sem használhatóak erre a célra biztonságosan, hiszen szoba- és dísznövényeink több, mint 80%-a trópusi faj. Amik sokkal nagyobb kockázatot jelentenek mérgezés szempontjából. A fizikai szűrés kérdéskörét megvizsgálva láthatjuk, hogy házilag vagy kint a szabadban nem leszünk képesek hatékony szűrő előállítására. A drága pénzért árult szabadidős tevékenységekre tervezett szűrőeszközök hatékonysága szintén limitált, ezért azok mindig tartalmaznak valamilyen más víztisztító módszert is. A fordított ozmózis elvén működő típusok a legsirályabbak, de azok mérete és ára egyelőre akadályozza hátizsákos tevékenység során való alkalmazásukat.

A végére érdekességképpen néhány adat különböző dolgok és élőlények méretéről, hogy pontosabban tudd érzékelni a méretarányokat.

1mm = 1.000 mikrométer (más néven mikron, jele:µm)

1 mikron = 1.000 nanométer

2mm = átlagos hangya

2mm = átlagos, nagy szemcsenagyságú homok

1,7mm = átlagos gombostű fej

0,06mm (60 mikron) = legkisebb, osztályozott homokszemcse méret

0,002 - 0,06mm (2-60 mikron) = iszap szemcseméret

0,002 mm (2 mikron) = agyag szemcseméret

100µm = a legkisebb méret, amit az emberi szem segítség nélkül látni képes

25-180µm = emberi hajszál átmérője

10µm = hintőpor szemcsemérete

10µm = átlagos emberi sejt méret

~8µm = vörösvértest méret

1µm = tipikus baktérium méret (ez még mindig 1.000 nanométer)

200nm = legkisebb, ismert baktérium

75nm = tipikus vírus méret

6nm = hemoglobin molekula mérete

1nm = glükóz molekula mérete

1 nanométer = 0,001 mikron, a miliméter egymilliomod része!

1 nanométer (jele:nm) = 1.000 pikométer

0,278nm (278pm) = vízmolekula mérete

200pm = a legkisebb látható objektum, mivel itt ér véget az elektronmikorszkópok felbontása!

~60pm = oxigén atom mérete

~25pm = hidrogén atom mérete.

folyt. köv.