Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Ha megkérdezném a magyar felnőtt lakosságot, hogy mi a közös Sandokanban és a jutában, akkor valószínű, hogy még azok sem tudnák a választ, akik annak idején körömrágva izgulták végig és tették csicsogóssá a család egyetlen Vénusz ülőgarnitúráját Kabir Bedi kalandjaira. De, ha a fiatalabb nemzedéket vonnám be a játékba azzal, hogy megkérdezném: mi köze Jack Sparrow hírhedt ellenségének, a Kelet-Indiai Társaságnak a jutához, akkor sem remélnék jobb eredményeket.

Nos, gyorsan rövidre zárva a sejtelmes bevezetőt: Sandokan és a juta hazája is Bengál, India egy tartománya. Bár, amíg Sandokan valószínű nem lett volna oda az esőért, mert elmossa a füstös szeméhez használt sminket, addig a juta imádja az égi áldást. A Kelet-Indiai társaság pedig úgy jött a képbe, hogy a XVII. században ők kezdtek el kereskedni jutával és hozták be Európába is. Az outdoor ipar számára azonban nincs jelentősége, ezért ezen kis érdekes bevezető után térjünk át a fűfélékre! Azon belül is egy mostohagyerekre, aminek talán csak a pandák és a kínai építőipar örül. Na, meg aki szereti a Jackie Chan filmeket! Vagy mégsem?!

A bambusz

A világ egyik leggyorsabban növő fűféléje. Némelyik faj 3cm/h növekedési sebességgel büszkélkedhet!!! Ebből fakadóan az alapanyag-utánpótlással nincs baj. Ennek bizonyára a CPC főtitkára is örül. Mostantól semmi sincs, ami szabotálja a sztahanovista terveket. Persze nem mind az 1.450 fajta ilyen bazi szapora. Nagy átlagban 10 centit nőnek naponta. Kifejlett korukra 5-12m közötti magasságúak és max. 20 centisek átmérőben. Egy fűféléhez képest nem is rossz! Érdekes a növekedése: az első évben a növényke elstartol és a 3-4 hónapos növekedési ciklus alatt eléri a fajtára jellemző magasságot. Csak ezután kezd "ágakat" és azon leveleket növeszteni. A következő évben a szár kezd megkeményedni. Aminek az építőipar veszi jó hasznát állványozás során. A harmadik évben a szár teljesen megkeményedik. Kifejlett növényről beszélhetünk. 2-5 év között azonban a helyi gombatársulás megtámadja és lassan átszövi a szárat, ezzel kényszerítve térdre a Kínai Népköztársaság dicső szimbólumát. Addig is amíg ez bekövetkezik a bambusz minimális talajterhelést jelent, a legmagasabb hozamok mellett. Önterjedő, akár a mogyoró és a csicsóka. Tartósan művelhető. Ez azt jelenti, hogy egymást követő években is vethető ugyanarra a talajra. Nem fogja úgy kimeríteni, mint a gyapot. Megelőzi a talajerróziót, mert ugyanúgy nem szedik fel a gyökereit, mint a kendernek. Nem igényel műtrágyázást, sem permetszereket. Öntözni sem kell. Alacsony a betakarítási behatás a környezetre. Tehát ebből a szempontból igaz, amit mondanak: nagyon környezetbarát. Akkor hol a buktató? A betakarítás után. A bambusz kemény héja nem alkalmas textílipari szálak előállítására természetes formájában. A cellulózt ki kell vonni a szárból és csak azt lehet szálasítani. Ehhez azonban a viszkóz előállítási módszereit alkalmazzák, ami cseppet sem Föld-barát. Az egyik legtöbbet támadott anyag ebben a folyamatban a szén-diszulfid. Ez hidroxilcsoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel reakcióba lép, pl. nátrium-cellulóz, és létrehozza a viszkózt. Ismertebb nevén műselymet. Igen ám! Csak a szén-diszulfid a reproduktív szervekre káros hatással van. Tehát, ha valaki baba-projekten töri a fejét, akkor nem kell ilyen gyárba menni dolgozni. A másik eljárás során marószódát használnak az értékes cellulózszálak kivonására. Ezt a folyamatot zárt rendszerben csinálják, így a lúg újra és újra felhasználható. Azért egyszer csak elfogy vagy elszennyeződik, mint a fáradt olaj és akkor csak kell rakni valahova. Megint ott vagyunk, ahol a part szakad. A svájci Litrax kitalálta az enzimes bontást! Ugyanúgy, ahogy a lennél láttuk. Hogy ez miért is nem jutott előbb eszébe senkinek?! Csakhogy mostanra külföldön a zöldek úgy befeketítették a bambuszt, mint alapanyagot, hogy pl. a Patagonia is kihátrált már mögüle. Az enzimes feldolgozás és ennek bizonyítása a termékeken azonban új lendületet adhat ennek a kiváló nyersanyagnak a felhasználásában. Az is sokat ártott a bambusz népszerűségének, hogy a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság - kb. a mi Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságunk - cégeket büntetett meg azért, mert falsul állították, hogy az ő általuk forgalmazott bambusz szövetnek antimikrobiális képessége van. Holott csak közönséges műselymet adalékanyagokkal itatttak át. Mire nem képesek a cégvezetők az extraprofitért, ha "BIO" cuccként eladható dologról van szó, mi? Ellenben a Japán Textil Vizsgálati Szövetség (JTIA) tesztje bebizonyította, hogy a valódi bambusz ruha még 50 ipari mosás után is több, mint 70%-ban megtartotta antibakteriális képességét 24 órás vizsgálati periódus alatt Staphylococcus aureus (MRSA) IID 1677 ellen. Más kutatások viszont azt is bebizonyították, hogy a bambuszcellulózból előállított szövet szinte korlátlanul átengedi a káros UV sugarakat a bőrig. Tehát ezen pozitív tulajdonsága elbukott. Legalább is jócskán megingott. Mert persze azért vannak olyanok, akik máig kiállnak az mellett, hogy a bambusz UV blokkkoló hatású. Úgyis nálunk is nagyon terjed a sárgaláz, nosza teszteljen már a NFVH pár kínai bambuszpólót ez ügyben! Kíváncsi vagyok az eredményekre. Bárhogyan is lesz a mikroszkópikus keresztmetszeti képből már sok mindenre lehet következtetni. Mielőtt belevágnék az előnyök és hátrányok taglalásába íme néhány külföldön már ismertebb képviselője a panda reggelinek!

 Az angol Bam cég futónadrágokat, yoga motyót, aláöltözetet, stb-t gyárt. Nem tudom, hogy az a popsi bambusznadrág nélkül is olyan szexi-e, de hogy nem rosszabb vele az biztos!

 Az amerikai alapítású Cariloha-t a Karib-térség és Hawaii lüktető világa ejtette rabul és ihlette meg. Innen is a nevük (Caribbean+aloha).

 A new orleans-i Andrews-család pont a poliésztertől hányt már hupililát 40 év után, amikor megalapították saját cégüket, a Tasc Performance-t a bambuszra alapozva.

Ezek csak páran a szakmából, akik hisznek a bambuszban és hogy meg lehet törni a pamut meg a poliészter hegemóniáját. Nekik vannak a mi "szakmánkba" vágó cuccaik is, azért választottam őket bemutatásra. A méltán híres Bridgedale zoknigyártó cég is kijött a bambuszviszkóz szériájával lazább császkálásokra. Most lássuk, mit is várhatunk ettől az alapanyagtól!

Előnyei

- rendkívül finom, puha érzés közvetlenül a bőrőn,

- remek lélegző anyag,

- kényelmes, egésznapos viselet,

- jó vízelvezetés jellemzi (közel kétszer akkora a vízelvezető-képessége, mint a pamuté),

- tartósabb, mint a pamut,

- rugalmasabb, mint a pamut (zokninak pl. kiváló),

- a műszálaknál kevésbé büdösödik,

- gyorsabban szárad, mint a pamut,

- vasalást nem igényel, elég éjszakára kiakasztani,

- nem igényel öblítőt (további környezetkímélő hatás),

- jó antibakteriális hatás,

- antisztatikus,

- a szövet nem tartalmaz további hozzáadott kemikáliákat,

- jó a hőháztartása,

- érzékeny bőrűek is viselhetik

Hátrányai

- nehezen igazolható valódi "eco" származása az anyagnak és az ezzel járó tulajdonságok,

- UV sugárzás elleni védelme limbó,

- nem fehéríthető klórszármazékokkal,

- nem főzhető, így nehéz fertőtleníteni

Allergia

- nem ismert

Ajánlás

Inkább aláöltözetnek, zokninak és pólókénti ruházatnak. Bár, láttam már bambusz nadrágot is nyárra (hasonló a lenvászon gatyához). A pamutnak vagy a szintetikus anyagok alternatívájaként. Nekem is van bambusz zoknim. Tapasztalataim több, mint egy év rendszeres használat után a következők: mosás után nem olyan merev, mint a pamut; nem nyomja úgy össze a lábat, mint a pamutzokni; amikor nedves sem úgy nedves, mint a pamut, valahogy hűvösebb érzés és nem az a tapadós, csicsogós. Szóval csak ajánlani tudom pamut helyett. Büdösödni pedig nem büdösödik annyira, mint a műszálak vagy a hasonló tulajdonságot mutató pamut és szintetikus anyagok keveréke.

folyt. köv.