Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Sokan most lesnek, hogy mi van? Miért cserélném le? Az van kitalálva az adott lábbelihez. Színben is passzol. Meg amúgy is semmi bajom vele. Lehet így is gondolkodni. De, gondolod, hogy akkor pl. autókhoz is feleslegesen gyártják azt a sok tunning alkatrészt?

És most nem azokra az idétlenül nagy spoilerekre gondolok, meg 1.3-as motorokra pakolt kályhacső méretű kipufogóvégekre. Nem, én azokról a gyárinál sokkal jobb teljesítményt nyújtó alkatrészekről beszélek, amit a másik sávból ritkán látsz, de az autó menetteljesítményében csodákra képesek. Persze az átlagos agyú, pesszimista magyar állampolgár még mindig azt mondja, hogy: Mi a fenének költenék én cipőfűzőre? Jó az a gyári. Éééés ezért nem is jut egyről a kettőre az életben sem. Mert megelégszik a langyos szarral. Hofit kell idézzem: "Csak ne mozogj, mert hullámzik!" Engem külföldön az emberek mentalitása fertőzött meg leginkább. Ez jól látszott a Multicam ponyvás bejegyzésemből is és az ott elhangzott kommentekben. Én nem elégszek meg a középszerűséggel. Enélkül a gondolkodásmód nélkül ez a blog sem jött volna létre. No, de hogy a fűzőre térjek. Egyrészt én nagy rajongója vagyok a '20-as és '30-as éveknek. Akkor még a férfiak férfiak voltak. Úgyis viselkedtek és öltözködtek. A nők pedig a sima háztartásbeli robot szerepéből kezdtek kitörni és megmutatni nőiesebb mivoltukat is. Ebből fakadóan szeretem a bozótmíveskedéshez használt bakancsomat. Emlékeztett az akkori lábbelikre. De, a barna a barnán felállás nekem elég unalmasnak tűnt. XX. századian praktikusnak és monotonnak. A másik bajom volt vele, hogy mivel pamutból készült és ráadásul hengeres alakú volt nagyon sok vizet volt képes felszívni és tárolni. Ez sehogy sem volt előnyös. Be lehetett volna szerezni egy bolti műszálas fűzőt, de az még mindig csak egy snassz - valószínűleg kínai - dolog lett volna. Annak a végén megint megadta volna magát egyhamar a fűzőt összeszorító pertli. Plusz jártam már úgy nagy outdoor boltból vásárolt neves bakancsfűzővel, hogy pár hónap alatt megette a fűzőszem a külső csicsás borítást és dobhattam ki. Szóval semmi kedvem nem volt valami kommersz bolti szarhoz csilliárdokért. Erre jó, ha az embernek a háza tele van eredeti MIL-C-5040H Type III #550-es paracorddal. Tudja-e valaki, hogy az az 550 valójában mit jelent? A szakítószilárdságát a zsinegnek fontban. Ez 250.8 kg pontosan. Na, ez már döfi. Akár a menedék gerincrúdját is megtartja...ha kell! Ráadásul a kis műanyag szálak - amiből készült - hidrofóbok. Vagyis víztaszítóak. Ezért nagyon minimális vizet vesz fel és azt is irdatlan könnyen ki lehet belőle szorítani. A végeit egy kis türelemmel meg egy öngyújtóval szép ívesre el lehet melegíteni és onnantól kezdve a bakancs lehet hamarabb megy tönkre, mint az új fűzőm. Szerintem ez a Foliage Green színkódú paracord ráadásul nagyon jól feldobja a sok barnát, de mégsem annyira modern, hogy kilógjon a bushcrafthoz passzoló felszerelésből. Mert ugye hagyománytiszteletből az ember mégsem megy full tacticalban bozótmíveskedni.

Apró dolog ez a fűző, de ahogy a mondás tartja: a lényeg a részletekben rejlik!