Túlélni a Természetben

Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Amióta az ember levedlette kültakaróját - nagyrészt - mit csinál? Menedéket épít és ruházkodik. Mindezt miért? Hogy védje magát az elemektől. Mert még az ősember is tudta, hogy ha a hőháztartása felborul - mindegy, hogy milyen irányba -, akkor szívás van.

A szervezet hőszabályozása két irányba lenghet ki. Az egyik a kihűlés, a másik a túlhevülés állapota. Kétlem, hogy vannak olyan állatok - rajtam kívül -, akik negyven fokos augusztusi hőségben indulnak útnak egy 65L-es zsákkal a hátukon. Annál több olyan emberről tudok, akik a Magas-Tátrába szoktak rendszeresen kiruccani. Ezért kezdjük a kihűléssel. A kihűlés (Hypothermia) akkor következik be, amikor a testünk több hőt veszít, mint amennyit termelni képes. A hővesztésnek pedig öt módozata ismert. Ezek a következők: 

1. Hővezetés (Conduction). Azt a jelenséget mindenki ismeri, amikor a csészébe forró teát öntünk. Az addigi szobahőmérsékletű bögre a beletöltött folyadéktól átforrósodik. A tea pedig veszít hőmérsékletéből. Ugyanez történik szervezetünkkel is a szabadban, ha valami nálánál hidegebbel érintkezik. Ebben az esetben testünk lesz a hőforrás (a tea). Pl. amikor leülünk egy hóval borított farönkre, azonnal hőt kezdünk el veszíteni a tomporunkon keresztül. Vagy amikor éjszaka a hideg földön fekszünk és a derékalj nem nyújt elegendő szigetelést vagy egyáltalán nincs is derékaljunk, akkor beindul a hővezetés a testrészeinken keresztül a talajba. Csakhogy! Az egész Földet nem melegíthetjük fel, vagyis előbb-utóbb bekövetkezik a kihűlés. Tehát a szabadban való tartózkodásunk alatt csökkentsük a legminimálisabbra a szervezetünknél hidegebb tárgyakkal, felületekkel való érintkezést! 

2. Légáramlás (Convection). A testünk felmelegíti az őt körülvevő levegőt. Mint az a fizikából mindenkinek nyilvánvaló: a meleg levegő felfelé fog áramolni, vagyis el fogja hagyni a testünket és a helyét alacsonyabb hőmérsékletű fogja átvenni. Ez a folyamat felgyorsul, ha odakint fúj a szél. Főleg akkor, ha ruházatunkat nem fedi olyan réteg, amely elzárná a szél útját. Akkor pillanatok alatt kifújja a már jól átmelegített levegőt a polárpulcsinkból. Aztán jön a didergés, kézlehelés, vállcsapkodás, toporgás, majd a "De k**** hideg van!" felkiáltás és a legrosszabb esetben...Na,de ezt megelőzendő legyen eszünk! Illetve használjuk azt! A hőtároló réteget fedjük szélállóval is, mert csak így fog védelmet nyújtani az időjárással szemben. És hogy ezt mennyire komolyan kell venni, arra itt a wind chill factor táblázata. Az értékek fedetlen testfelületre értendőek. 

3. Kisugárzás (Radiation) Mindenki ismeri azt a jelenséget, amikor egy nyári éjszaka az aszfalton sétálunk és ott melegebbet érzünk, mint a füves tisztáson. Vagy este leszaladunk a táborból a parkolóba, mert kell valami a kocsiból és detto. Szervezetünk is ugyanúgy, ahogy ezek a tereptárgyak, hőt sugároz magából. Ez az infravörös sugárzás kiáramlik a világűr felé. Ezért van az, hogy felhőtlen éjszakákon jóval hűvösebbet érzünk. Testünk esetében ez a kisugárzás 60-80%-ban a fejünkön és nyakunkon keresztül adódik le. Tehát viseljünk fejfedőt vagy palesztin kendőt, hogy az este és az éjszaka folyamán minél kevesebb hőt veszítsünk!

4. Légzés (Respiration) Hideg hajnalokon a legszembetűnőbb, hogyan is veszítünk hőt - és folyadékot egyszerre - szimplán a légzés mechanizmusával. Ilyenkor látszik ugyanis, ahogy a kiáramló meleg levegő páratartalma kicsapódik a fagyos reggelen. Azt nem mondhatom, hogy ne vegyél levegőt. Bár kb. 3 percig meg tudnád csinálni. A látványosabb része csak utána kezdődne! Na, vissza komolyba! Kilégzésnél a felmelegített levegő távozik tüdőnkből és a külső hőmérsékletnek megfelelő levegőt fogjuk beszívni. Kevésbé vészes szituban ez max. egy megfázásba fog kerülni. Extrém esetekben akár fagyási sérüléseket is szenvedhetünk. Tehát, hogy csökkentsük a hőveszteséget lélegezzünk az orrunkon keresztül - az orrüregben valamelyest felmelegedik a levegő - és takarjuk el arcunkat valamivel (pl. sállal, kendővel), így a légzéssel melegebben tartott szöveten fog keresztül áramolni a beszedett levegő és ezáltal előmelegítjük kissé.

5. Verítékezés (Perspiration) Ennek a módozatnak jobb név lenne a párologtatás. Ugyanis arról szól, hogyan veszít hőt a testünk, amikor felületéről vizet kell felszárítania. Ez a víz két irányból jöhet. Egyrészt belülről, verítékezéssel. Másrészt kívülről, valamiféle vízforrásból (mosakodás, vízfolyás keresztezése, esőben ázva, hóban gázolva, stb., stb.) A lényeg az, hogy a víz 25-ször jobban vezeti a hőt, mint a levegő. Az odáig rendben van, hogy az izzadás a szervezet egyik védekező mechanizmusa, hogy elkerülje a hőgutát és hűtse a tested, azért óvatosan vele! Már csak azért is, mert vizet veszítesz vele és az egyenes út a kiszáradáshoz, ha nincs utánpótlás. Hidegben meg egyenesen kerülendő mindennemű vízpára a testfelületen. Tehát viselkedj macskaként és rüheld a vizet magadon! Hordj olyan anyagokból készült ruházatot, ami képes a felszínére vezetni az izzadságot és ott a légáramlás hatására elpárologtatni, de egyben legyen egy vízálló réteg is kéznél, hogy megakadályozd a bejutását kintről! Csökkentsd a fizikai aktivitásod, ha nagyon verítékeznél! Távolíts el ruharétegeket, ha esetleg az lenne túl sok!

folyt.köv.