Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Vannak olyan értelmes emberek, akikben felmerül a kérdés: hogyan is közlekedhetek, tartózkodhatok és tevékenykedhetek az erdőben, anélkül, hogy megütném a bokámat ebben a mai fenemód szövevényes (istenverte) jogállamban. Nos, akik szeretnének tisztában lenni az íratlan szabályokon és illendőségeken túlmenően a mai magyarországi természetjárás jogi hátterével is, azoknak érdemes elolvasni a következő bejegyzésem. Akik eddig egy karlegyintéssel elintézték ezt a témát azoknak is itt az ideje leseggelni és legalább a pirossal kiemelt részeket átböngészni, mert anélkül csúnya meglepetésben lehet részük!

Van jónéhány olyan része az erdőtörvénynek, amikről átlagemberfia nem is tud. Mégis a törvény nem tudása nem mentesít a büntetés alól! Hála Jóistennek a quadosok és crossmotorosok 2013 óta törvényesen ki vannak tiltva mindennemű erdőből! De, a bozótmíveseknek is észen kell járni, mert egynémely tevékenységükhöz az erdőgazdálkodó engedélyére lehet szükségük (pl. a 24 órát meghaladó táborozás, az építmények emelése vagy a haszonvételezés egyes kitételei alapján)! Agancsot és bárminemű lábas jószág egykori darabját pedig jobb ha meg sem érintjük! Az MINDEN esetben az államé, helyesebben az általa privilégiumokkal felruházott, az adott terülten illetékes vadásztársaságé. A fákba karistolók az erdőgazdálkodó vagyonát teszik tönkre, amelyre az kártérítési igényt nyújthat be. Az más kérdés, hogy az ilyen bunkó sosem lesz meg! Az pedig már alap, hogy a kilátókat és épített pihenőhelyeket összefirkálók és összetördelők rongálást követnek el, ami amúgy is a Btk. 371. § alapján alsó hangon egy évtől induló szabadségvesztéssel díjazandó. Különös esetben ez felmehet 10 évig is! Íme a többi!

2009. évi XXXVII. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról¹

Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Védelem a káros tevékenységek ellen

61. § (1) Tilos erdőben

b) bármilyen hulladékot elhelyezni;

c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot levágni (kivéve a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést), mohát gyűjteni.

(2) Tilos az erdő látogatójának - a munkavégzésre jogosultakon kívül - motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben.

Védelem a tűz ellen

65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.

(3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

(5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.

(7) Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.

(2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni.

67. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.

(2) Megye vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén - indokolt esetben, átmeneti időre - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.

(3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

(4) A tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelése a tűz időjárási index értékéhez köthető.

Az erdei haszonvételek általános szabályai

68. § Erdei haszonvételnek minősül:

d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;

e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;

i) a fenyőgyanta gyűjtése;

j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.

69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.

(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését. (Vagyis a magánerdőkre eltérő szabályok lehetnek érvényben!!!)

Az erdő látogatása

91. § (1)¹⁰³ Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáró hálózat részein sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha

a) más jogszabály azt korlátozza, vagy

b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

(1a)¹⁰⁴ Nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdonú erdőben az erdészeti feltáró hálózat részein kívül lovagolni, emberi erővel hajtott kerékpárral közlekedni tilos, kivéve, ha az erdő tulajdonosa az erdő nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdoni jellegét megfelelően nem jelezte.

(1b)¹⁰⁵ Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került.

(1c)¹⁰⁶ Az (1b) bekezdés szerinti együttes használatot az erdészeti hatóság engedélyezi, ha az a látogatók életét és testi épségét nem veszélyezteti.

(1d)¹⁰⁷ Az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel a megjelölt turista- vagy kerékpáros út keresztezése esetén a lovas az úton kizárólag lépésben haladhat át.

(1e)¹⁰⁸ Az erdőben sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel turistaúton közlekedni tilos.

(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.

(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.

(4) Az erdő látogatója

a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,

b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja. (Ugye? A kilóméterekről hallható ordibáló kiskölkök és retardált szüleik figyelmébe ajánlom ezt a pontot! A szülő erdőtörvényt sért vele, hogy nem szól rá a gyerekére, hogy fogja már be a lepénylesőjét.)

(5)¹⁰⁹ Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból - a kijelölt út kivételével - gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe

a) az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;

b) az erdőrezervátum magterülete.

(6)¹¹⁰ Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt és bejelentett szakaszon lehet igénybe venni.

(7)¹¹¹ Kiépített parkerdei utat lóval vontatott járművel nem szabad igénybe venni.

92. § (1)¹¹² Az erdőben látogatás céljából járművel - ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is - közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

(2)¹¹³ Erdőben járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.

(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.

(4)¹¹⁴ Az erdőben járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.

92/A. §¹¹⁶ Erdőben quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral közlekedni tilos. Az erdészeti vagy jogosult erdészeti szakszemélyzet segédmotoros kerékpárral vagy közúti forgalomba helyezett, legfeljebb 500 cm3 hengerűrtartalmú motorkerékpárral közlekedhet az erdőben munkavégzés céljából.

93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:

a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni; 

b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;

c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;

e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.

(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.

(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.

94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás

a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy

b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.

(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.