Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Az erős kemikáliák után lássunk valami természetesebbet és folytassuk a sort olyan eljárásokkal, amik talán kevésbé környezetterhelők és veszélyesek az emberi szervezet számára, de hatásosságuk miatt továbbra is szóba jöhetnek víztisztításra.

Ezüst

Az ezüstről mindenki tudja csíraölő hatását. Azt már kevesebben tudnák meghatározni, hogy hogyan is teszi mindezt. Nos, az ezüst ionok kolloid (mikroszkópikus méretű) oldat formájában alkalmazva azt az enzimműködést blokkolják, ami a kórokozók oxigén-metabolizmusáért felelős, ezzel egyszerűen megfojtják azokat. A másik metódus, amikor az ionok elektromos töltése a sejtekben végbemenő folyamatokat borítja fel és a protoplazma összeomlását okozza. Az ezüst ion egy magas reakcióképességű anyag, ami valami furcsa oknál fogva (oligodinamikus hatás) mohón kötődik szövetfehérjékhez, sejtmembránokhoz, de még akár DNS-hez is. Ezzel megváltoztatja szerkezetüket, ami sejttorzulást, életképesség elvesztését és reprodukciót gátló tényezővé válik. Móka vége. Az oligodinamikus hatást többnyire nehézfémek mutatják, de ezek közül az ezüst a legkevésbé mérgező az emberi szervezetre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem káros. Hiszen a fent leírt hatást a szervezeten belül is képes kifejteni és még ha elsőre nem is minket, de a hasznos baktériumokat mindenképpen megöli testünkben. Másfelől, ugyanúgy, mint a nehézfémek, felhalmozódásra képes. Tehát csak óvatosan a használatával! Legbiztonságosabb alkalmazása az ilyen bevonatú nanoszűrőkkel lehetséges.

Nem mérgező szerves savak

A nem mérgező szerves savak (Non-Toxic Organic Acids NTOA) alapján való fertőtlenítés nem új jelenség. Már a '60-as években bejegyezték a szabadalmat tojáshéj-fertőtlenítési eljárásként. Azóta több változata alakult ki. Illetve otthoni körülmények között számos kórokozómentesítő eljárás ezeken a savakon alapszik. Persze nem a víztisztításra gondolok, hanem erjesztésekre, savanyításokra, befőzésekre. A lényege, hogy a nem mérgező organikus sav pH-ja 3 vagy az alatti legyen. Ilyen pl. a citromsav vagy a tavaly óta a "drága" EU által betiltott szalicilsav. Ami egyébként nem más, mint a fűzfa kérgéből kivont természetes növényi hormon, ami többek között a növények korokozók elleni védelméért felelős. Gyógyszeripar is használja fájdalomcsillapítók előállítására. Ehelyett most már van Na-benzoát a boltok polcain, csak hogy tovább mérgezzék a 'parasztot'. Ide sorolható az ecetsav is, amikről nagymamáink órákat tudnának mesélni és hogy mennyiféleképpen lehetett felhasználni a ház körül. Csak hogy egyet mondjak ablaktisztítás. De, manapság a természetes alapanyagokból erjesztett eceteket lehet használni gyümölcsök és zöldségek mosására is (10%-os oldatban) étkezés előtt. Az eljárás megfelelő végrehajtása, mármint hogy a legellenállóbb protozoa fajokat is kinyiffantsa elég összetett és visszalúgosítást igényel a procedúra befejeztével, hiszen nem lenne mandinka a Földön, aki azt a vizet képes lenne meginni olyan formájában. Nagyüzemi méretekben használatos csak.

Mész és egyéb lúgok

A mész (kalcium-oxid) és társai a pH skála másik végéről támadják a kis bestiákat. Többnyire ez is csak vízművek és mosodák által alkalmazott ipari eljárási alapanyag. Azonban a hatása ugyanaz, mint a savaké: gyilkos. Régebben ezért meszelték a parasztcsaládok a házakat, istállókat és egyéb épületeket, hogy fertőtlenítsék azokat. Mivel a mész 10%-os oldatban egészen a XX. századik fertőtlenítőszerként volt ismert. Hiszen a nagyon erős lúgok ugyanúgy lebontják a kórokozók sejtfalait és elpusztítják őket, mint a savak. A mész vagy másnéven égetett mész vagy oltatlan mész mészkő égetésével előállított anyag (kalcium-oxid CaO). Másik  jelentős formája az oltott mész (kalcium-hidroxid Ca(OH)2), amit víz hozzáadásával állítanak elő. Világviszonylatban is jelentős mennyiségű meszet használnak ipari vízkezelés során - mégha eddig nem is tudtál róla - és nem csak a fertőző életformák ellen. Ezzel lágyítják a vizet és vonják ki a természetes formában jelenlévő arzént valamint nehézfémeket. Ugyanígy használják a savas vizek neutralizálására is. Pl. a fent említett eljárások után. Fenoltartalmú vizek kezelésére szintén ezt az alapanyagot használják klór helyett, hogy ihatóvá tegyék a vizet, mivel ilyen közegben erre a klór nem alkalmas. De, a későbbiekben tárgyalandó kicsapatás módszerében is alkalmazzák alumínium- és vassók ellen. Szűrőként is alkalmazható karsztmész (dolomit)  formájában, hogy megszabaduljunk a vízben található szilíciumtól, magnéziumtól, fluoridoktól, szerves tanninoktól és vastól. Nemhiába tartják, hogy a mészkőhegységek (kalcium-karbonát CaCO3 és dolomit CaMg(CO3)2 a legjobb természetes vízszűrőink! A mész mellett talán a legismertebb lúg a marószóda vagy nátronlúg, hivatalos nevén nátrium-hidroxid (NaHO). Mosószer alapanyagként és a szappangyártás elengedhetetlen kellékeként híresült el. Tömény oldatban erősen maró hatású, ezért tárolása, szállítása és felhasználása különös körültekintést igényel. Alumíniummal erősen reakcióképes, miközben nagy mennyiségű hidrogén szabadul fel. Vagyis ilyen konténerekben nem tárolható.

A fenti anyagok bármelyikét is próbáljuk alkalmazni víztisztításra egyet ne felejtsünk el: ezeket valahogyan el kell távolítani a vízből illetve közömbösíteni kell, mert különben a víz ihatatlan marad. Természetesen ezen egyelőre nem kell törnöd a fejed, mert ezek az eljárások ipari jellegűek. Csak azért említettem meg, hogy ismerd őket és ha szeretnél, akkor további részleteket tudj kikutatni róluk és egy esetleges vészhelyzetben akár ezeket is használni tudd víztisztításra vagy legalább is ha ilyen eljárásokkal kezelt vízforrás közelébe kerülnél mondjuk egy társadalmi összeomlást követően, akkor tudni fogod, hogy azok a metódus végén kórokozóktól, erős vegyszerektől és nehézfémektől mentesen ihatóak - mégha nem is tűnnek annak elsőre.

folyt. köv.