Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Az előzőekben már elkezdtük a hátizsák beállítását. Ehhez szeretnék még pár hasznos tanácsot hozzátenni, valamint áttekintjük a helyes pakolás módját is, hogy a lehető legkényelmesebb legyen a kint tartózkodásunk.

A derékpánt fontossága miatt még el kell mondanom pár gondolatot róla. Mint ahogy már említettem a vízszintes közepe a csípőcsontodon kell, hogy körbefusson. Ha ez valóban így van, akkor a csat éppen a köldököd körül lesz - egy kicsit alatta. Amennyiben túl magasra teszed a pántot, a súly áthelyeződik a felsőtest izomzatára. Ebből kifolyólag hamar el fogsz fáradni. Ha túl alacsonyra, akkor nyomni fog bizonyos idegpályákat és a keringést is akadályozza, ezért a lábban zsibbadás fog beállni. Ezenfelül a tömeg a teherviselő csontozat alá kerül, szintén fárasztva a felsőtestet. Ezzel a súlyérzetünk akár 25%-kal is nőhet! Vásárláskor ne felejtsük el, hogy a derékpánt elég hosszú legyen! Ha esetleg magunkra kell öltenünk pár réteg ruhát vagy kabátot kalandozásaink során, akkor is legyen lehetőség engedni rajta. A vállpántok pozicionálására is érdemes odafigyelni, mert ha a pántok töve túl alacsonyan van - kicsi a zsák - az túl sok terhet fog róni a vállakra. Ennek ellenkezője, ha a pántok sokkal magasabbról indulnak, akkor kevesebb súly fog a vállainkon nyugodni és a zsák nagyon himbálózni fog. A mellkaspánt segíthet a jól beállított vállpántokat a helyükön tartani. Ennek magassága a kulcscsont alatt megfelelő. Most már jöhet a zsák megtöltése! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a nehéz cuccokat alulra pakolják. Azt gondolván, hogy így a teher a derékpánton lesz és a súlypontjuk alacsonyabban vagy csak egyszerűen félnek, hogy a könnyebb tárgyak megsérülnek, összenyomódnak. Nos, ha jól megfigyeled akkor egyik zsáknak sem a legeslegalján van a derékpánt. A horizontális középpontja jóval a zsák alja fölött fut bele. Vagyis, ha ennél alacsonyabbra pakolod a nehéz tárgyakat az húzni fogja a pántot, ami azt eredményezi, hogy a zsák lefelé és a testedtől elfelé fog billenni. Ráadásul a csatot kényelmetlenül belehúzza a gyomrodba. Szóval felejtős egyszer s mindenkorra! A helyes csomagolásnak két módja terjedt el - tereptől függően. Az egyik a turistautakon, átlagosan sík terepen való túrázáskor használatos. Ekkor a tömegközéppont magasra kerül és relatíve közel a testedhez. A nehéz tárgyaknak ilyenkor a lapockáid körül a helye. A másik, amikor meredek vagy durván egyenetlen terepen kell haladnod. Ilyen esetben a zsák súlypontjának természetesen alacsonyabbra kell esnie, hogy megőrizd az egyensúlyodat és elkerüld a csúnya eséseket. De ez még mindig azt jelenti, hogy a nehéz tárgyak a hátad közepe tájékán kapnak helyet. A következő kép jól szemlélteti a helyes súlyelosztást:

A fenti ábrán is jól látszik, hogy a hálózsák állandó helye szinte mindig alul van, sőt én a zsák aljára szoktam felszíjazni a holland katonai derékaljamat is, mert ez nem önfelfújós és még mindig olcsóbb, ha ezt kell cserélnem, mert kiszakítottam, mint a jóval drágább hátizsákot. A sátor megy a csomag tetejére. Az étel, ital és a nehéz cumó kerül a zsák felső harmadába, közel a hátadhoz. Akinek folyékony tüzelőanyaggal működik a túrafőzője, az is itt kap helyet. Általános szabály, hogy a teher 50%-a a felső harmadban kell hogy legyen. A nehéz cuccok és a hálózsák közé be lehet suvasztani a ruhákat pl. Annak nem lesz baja a nyomástól. Ha már ruháknál tartunk, sokkal jobb helykihasználást érhetünk el, ha a ruhánkat csak úgy belegyömöszöljük a zsákba, mintha hajtogatnánk. Egyúttal ki is párnázhatjuk vele a felszerelést. Mindenesetre az esővédőt jobb a zsák tetejéhez közel elhelyezni, hogyha gyorsan kell, hozzá tudjunk férni. De tehetjük a zsák oldalzsebébe is - ha van neki ilyen. Azonban a pakolásnál ügyeljünk az oldalirányú súlyelosztásra is! Tehát a zsák jobb és bal oldala legyen egyensúlyban! Ne zsúfoljuk tele a zsák külső részét mindenféle motyóval! Senki sem kíváncsi a kolompoló krumpliszsákunkra. Az állatokat meg csak elriasztja és rengeteg élményről maradunk le miatta. Ha ez a jelenség folyamatos, akkor el kell gondolkodnod rajta, hogy vagy kicsi a zsák vagy túl sok vackot cipelsz magaddal - esetleg mindkettő. Rendszerezd a felszerelést és csoportosítsd azokat, majd rakd őket kisebb zsákokba, szatyrokba. Gondold át a túrád napi rutinját és eszerint helyezd a csomagocskákat a hátizsákba, így nem kell az egész zsákot kipakolni, ha szükséged van pl. az ebédedre, az esőkabátodra vagy netán az elsősegély-csomagodra! Itt kell beszélnünk a hátizsák súlyáról is. Igaz ez függ a te méretedtől is, testsúlyodtól és fizikai állapotodtól. Általánosságban azonban elmondható, hogy ne lépjük túl a saját tömegünk 20%-át! Sok túrázó tér vissza az ösvényről szétment bokával, térdekkel vagy háttal, mert túlvállalják magukat és sokkal több motyót pakolnak be, mint amire valójában szükségük lenne. Hogy ezt elkerüljük próbáljuk fel a zsákot még otthon! Ha a kaját helyben akarjuk majd beszerezni, annak súlyáról se feledkezzünk meg! Szöszölj a zsákkal indulás előtt! Állítgasd, próbálgasd! Ezt úgy sem fogod megtenni útközben. Mérd le a menetkész zsákot és vesd össze a saját súlyoddal! Túl sok? Ideje újragondolni a koncepciót! Jól nézd át még egyszer, mit viszel és nyesegess ameddig csak lehet! Nézd át az összes varrást, zipzárt, szegecset, hegesztést, varratot (ez utóbbi három a fémvázasokra vonatkozik), csatokat, szíjakat, hevedereket! Nézd át magát a zsákot is, nincs-e lyuk, hasadás, szakadás rajta! És hogy hogyan vegyük fel a zsákot egyedül, anélkül, hogy nugátos legyen a bugyi vagy megszakítsuk a hátunkat?