Túlélni a Természetben

Mielótt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

A most következő fejezet bizonyára mindenkinek ismerős lesz gyerekkorából, amikor azokkal a szerencsétlen hangyákkal játszott kegyetlen játékot egy nagyító és napsugarak segítségével. Azonban ideje jó célokra fordítani ezt a tudást és kitágítani a képzelőerőnket!

Fókuszálás

Az eljárás egyszerű fizika. A fény útjába helyezett lencse megtöri a sugarak útját. Amennyiben ez a lencse konvex, akkor a lencse mögött összegyűjti egy pontba őket (ez a tipikus nagyítóüveg). Ha konkáv lencse áll rendelkezésünkre, akkor a lencse előtt kell a gyújtópontot keresgélni (mint egy parabola antennánál). A gyújtótávolság a lencsefelülete és a gyújtópont között mért távolság. Minél erősebben hajlítja el a lencse a sugarak útját annál rövidebb lesz a gyújtótávolság. Ezt azért jó tudni, mert ezek után majd amikor egy optikai rendszer leírását olvasgatjuk, tudni fogjuk, hogy a minél kisebb szám felé kell keresgélnünk (azonos lencseátmérő mellett) a hatásosabb munka érdekében. Egy dolog még nagyon szorosan hozzátartozik ehhez: a lencse anyagának a lehető legtisztábbnak kell lenni. Ugyanis mindenféle szennyeződés - mindegy, hogy a lencsében vagy a felületén - és zárvány prizmaként fog működni, ami rontja a hatásfokot. A lencse átmérője nagyban befolyásolja az összegyűjthető napsugár mennyiségét vagyis minél nagyobb lencsénk van, annál jobb. De nem kell feltétlenül lavórnyi méretben gondolkodnunk! Pláne, ha ismerjük a Fresnel lencsét! Ezt eredetileg világítótornyokhoz fejlesztették ki, de ma már zsebméretű változatokat is beszerezhetünk, mint ez itt balra (a képre kattintva eljuthatszegy nagyon jó oldalra). Egy igen agresszív lencséről van szó, amit projektorokban és írásvetítőkben is használnak. A felület kiképzése az, ami ilyen hatásossá teszi. Ez a csúcsok csúcsa, ha a Nap sugarainak segítségével akarunk tüzet gyújtani. De! Lencsének bármit használhatunk, amit kézben tudunk tartani és mozgatni, hogy a gyújtópontjának méretét közelíteni tudjuk egy gombostű fejének az átmérőjéhez, valamint elég tiszta ahhoz, hogy ne szétfelé szórja a sugarakat. És amikor azt mondtam, hogy bármit, akkor nem vicceltem! Íme néhány ötlet - akár városi környezetben való túlélésre is katasztrófák után! Hagyományos nagyító, távcső megfordítva, mennyezeti projektor lencséje (ez akár éleszték nélkül is képes a fát begyújtani!), víz és folpack, víz és törött villanykörte (átlátszó), jég lencse formára csiszolva (a lehető legkevesebb buborék legyen benne!), PET palack teljesen megtöltve kristálytiszta vízzel, olvasószemüveg. Ha szemüveges trükköt nem találnák elég hatásosnak egy lencsével - bár arra is vannak remek példák a Youtube-on -, akkor összefordíthatjuk a két lencsét és készíthetünk egy jóval erősebb nagyítót belőlük. Annyit kell csak tennünk, hogy a két homorú lencsét víz alatt összeillesztjük, szélüket agyaggal összetapasztjuk, majd kiemeljük és hagyjuk az agyagot napon megszáradni. Vigyázzunk, hogy a víz teljesen töltse ki a lencsék közötti helyet, légbuborék ne maradjon közöttük és hogy az agyag ne jusson a két lencse közé zárt vízbe, mert bezavarosodik és az eszköz használhatatlanná válik! Hogy ez könnyebben kivitelezhető legyen érdemes keresni egy a lencsék méretével közel azonos levelet, aminek a közepét kivágjuk és a két lencse közé helyezzük. Ez lesz a tömítés. Óvakodjunk az olajosoktól és az erősen nedvedzőktől! Mondanom sem kell, hogy a víznek is kristálytisztának kell lennie! Ezzel már rendelkezésünkre is áll a nagyszerű domború lencse. Bármilyen lencsét is használjunk vagy készítsünk a vadonban illetve katasztrófák után csak annyi a lényeg, hogy a lehető legtisztábbak legyenek és ne nagyon menjünk 5cm átmérő alá! Ezután már csak mozgatni kell az élesztékünk felett, hogy a legkisebb átmérőre összehúzzuk azt a szép, kis fényes foltocskát mindenféle csóva nélkül! Ha az átmérője több, mint 5mm, akkor valószínűleg nagyon nehéz dolgunk lesz. Tehát érdemesebb valami mást keresni vagy várni amíg a Nap erőteljesebben süt. Ez a lencséknek csak az egyik csoportja volt. Ugyanis, mint említettem konkáv vagyis homorú lencsékkel is lehet tüzet éleszteni. Ebben az esetben a lencsének használt tárgy elé kell a gyújtóst tartani és várni. Na, nem az Őszirózsás Forradalomra! Hanem a reménykeltő füstszalagokra! Elhíresült bemutatása ennek az eljárásnak a Coca-Colás doboz és csokiszelet. Maradjunk annyiban, hogy a csokit nem pazarolnám erre túlélő helyzetben (remek energiaforrás, amire még szükség lehet), ugyanis a polírozás utáni maradékot nem tanácsos megenni, mert a kólás doboz faláról enyhén mérgező anyagokat dörzsölünk bele! Viszont, ha van nálunk 00000-ás acélgyapot - vagy városi terepen ér minket valami, akkor könnyen találhatunk is ilyet elhagyott v. kiürített házakban, háztartási osztály polcain a kirabolt boltokban, barkácsboltokban - csak annyi a dolgunk, hogy felpolírozzuk vele a doboz alját. Akkor jó, ha már szinte úgy látjuk magunkat benne, mint egy tükörben. Semmi trükk nincs benne a kólás doboz foncsorként fog működni és elétartva a taplót vagy bármilyen gyújtóst csak a gyújtópontot kell megtalálnunk és ta-taam! Ez ugyanígy igaz zseblámpák vagy hátrahagyott járművek lámpáiból kiszedett foncsorokra is. Mindössze a gyújtóst az égő helyére kell tartanunk, némi finomhangolás kézi mozgatás által és várakozó álláspont amíg füst nem kezd gomolyogni.

(Az alábbi képek a Wildwood Survival tulajdonát képezik! Ne másold ki őket, mert jogsértést követsz el! Ha mégis szükséged van a képekre, kattints rájuk és eljuthatsz az oldalukra, ahol felveheted velük a kapcsolatot a képek felhasználásával illetően!)

Az elhíresült kólásdoboz trükk

Tűzgyújtás vízzel és folpackkal

 Ugyanez törött villanykörtével

Ezért nem szabad távcsővel a Napba nézni!

Még éleszték sem kell hozzá! Közel 1000 °C-ot tud!

Flinstonék megirigyelnék! Lakatoséknak meg tuti, hogy már van. ;)

Tűzgyújtás után a maradék még hasznosítható egy 18 éves Scotch segítségével!

Egyszerűség: bárki képes használni, nem igényel erőkifejtést vagy állóképességet, így akár sérült túlélő is tud vele tüzet gyújtani és amint az a képeken is látható, akár hulladékból is dolgozhatunk. A lánghoz jutás sem túl bonyolult. Szóval kijelenthetjük, hogy igen hasznos kis jószág. Jó, ha van nálunk egy vagy beszerzünk vagy készítünk egyet. És ez a másik pozitívuma, hogy a teljes "szerszám" elkészíthető, tehát nem csak egyes részeit pótolhatjuk, mint sok más cucc esetében.

Megbízhatóság: ha tiszta, napos idő van, akkor a siker 100%-os. Persze sivatagi körülmények között és augusztusban a Hortobágyon működik a legnagyobb hatásfokkal, de akár őserdőben is használható, csak találni kell egy pirinyó foltot, ahol átsüt a Nap a lombkoronán. Persze most sokan kérdezhetik, hogy minek az őserdőben vagy a sivatagban tüzet gyújtani, amikor ott amúgy is meg lehet rohadni? Nos, ne feledjük, hogy a sivatagban éjszaka akár 0°C fok alá is süllyedhet a hőmérséklet és ha a nappal gyújtott tűzből viszünk magunkkal némi parazsat későbbi tűzélesztésre, akkor nem fog befagyni a seggünk. Az őserdőben pedig elég, ha egy kis darab vad fahéjat beledobsz a tűzbe, hogy a moszkítókat távol tartsd. Na és persze magával a tűzzel pedig éjszaka a ragadozókat!

Gyorsaság: nagyban függ a lencse méretétől, tisztaságától és a Nap erejétől, de nem nehéz egy jó, száraz taplót 30mp alatt beizzítani! Tehát nem panaszkodhatunk.

Egykezes használat: igen.

folyt. köv.