Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!
Jöjjön az egyik nagyágyú. A benzinfőző. Valószínűleg a legismertebb és legelterjedtebb túrafőző. Mondhatni standard. De túl nehéz és ormótlan lehet az "ultralight"-osoknak. Nem mellesleg nagyon sok kosszal jár használatuk. Ráadásul még veszélyesek is. De akkor miért is váltak a legnépszerűbb típussá?
Nos, ezeket a főzőket az idő próbája tette oly népszerűvé. Megalkuvást nem ismerő felfedezők oldalán bejárták az egész világot és sokukat életben tartották az elképzelhető legkedvezőtlenebb környezetben is. A legdurvább hidegben is képesek tenni a dolgukat, ráadásul a földgolyó bármely pontján beüzemelhetőek, ahol csak ismerik a kőolajszármazékokat. Ezeknek a tüzelőanyagoknak nagyon jó hő/súly arányuk van, ami szintén sokakat csábított vásárlásra. Nem beszélve a tartósságukról és brutál körülmények között is használhatóságukról. Azonban számos embert a mai napig visszatart a nagy súlyuk, a veszélyes üzemanyaguk, a magas karbantartási igényük és a nagyban ettől függő megbízhatóságuk. No, persze ennek a főzőtípusnak is létezik öt nagy csoportja, amik közül azért nem elképzelhetetlen, hogy még a vonakodók is találnak kedvükre valót.
1. Pumpás változatok
A legnépszerűbb modellek, amióta az 1800-as évek végén piacra kerültek. Legtöbbjük egy kézi pumpa segítségével dolgozik. Ezzel nyomás alá helyezzük a tüzelőanyagot, ami keresztül folyik egy csövön. Ezen a szakaszon a folyadékot előmelegítjük és a fizika törvényeinek megfelelően egy gyúlékony permetet hozunk létre. Ez a főzőrózsába jutatva oxigénnel keveredik és már csak a tűzszerszám hiányzik, hogy belobbanjon a kis tábori konyha égőfeje. Többszáz fajátja létezik, cserélhető fejekkel a különböző tüzelőanyagokhoz, a másodlagos szelepen át, amivel jobban szabályozható a működés az univerzális fejig, ami szinte mindennel képes üzemelni.
2. Ön-nyomásfokozósak
Az első ilyet egy svájci muksó fejlesztette ki 1956-ban, amikor mi a ruszki tankokkal és elvtársakkal voltunk elfoglalva. Az emberünket Joseph Borde-nek hívták. Ezért Nyugaton ezt úgy is ismerik, mint Borde benzinfőző. A szerkezet egy égőfejből, egy tartályból és egy, az égőfejtől a tankban visszavezetett spirálcsőből áll. Amikor a főzőt beüzemelik a spirálcsövön át áramló üzemanyag felmelegszik és az elégetése közben keletkező hő egy része a csövön át visszaáramlik a tartályba. Ez felmelegíti az ott tárolt tüzelőt, ami így nyomás alá kerül. Ezután az üzemi hőfokot elért főzőnk szépen rotyogtatja nekünk a meleg ételt. Az égőfej egyben a szelep is, amit egy fémkampóval állíthatunk használat közben hogy a megfelelő lángot kapjuk. Egyszerű, de nagyszerű. Hiába, na! Svájci. A Japók előszeretettel alkalmazzák ezt a technológiát alkohol főzőkön is. Mivel ez a működési elv nem termel akkora nyomást, mint a pumpás változatok, az Optimus cég egy kiegészítő pumpát is gyárt főzőihez, hogy a hideg napokon is simán induljanak a dolgok.
3. Gravitációs változatok
Nevük is mutatja, hogy a tömegvonzás elvét alkalmazva a folyékony tüzelőanyag saját súlyát kihasználva jutattják az égőfejig. Vagyis ezek a modellek vertikálisak és többnyire a méretük és súlyuk miatt nem igazán hátizsákos túrázóknak lettek kifejlesztve. Ráadásul a nafta fogyásával csökken a nyomás a rendszerben és így előjönnek olyan gondok, ami a pumpásakra nem jellemzőek. A másik probléma ezzel a rendszerrel, hogy az üzemanyagban található szennyeződések leülepszenek a csőben, ami az égőfejhez vezet és eltömődik. Tehát csakis a legjobb minőségű, legtisztább petrol jöhet szóba. Ez viszont drágítja az üzembentartást.
4. Kanócos változatok
Leginkább Ázsiában vagy India belső részein találkozhatunk ezzel az ormótlan kiadással. Egyszerű és régi verziója a gázzal való főzés előtti időknek. A rendszert leginkább egy oroszosan nagy Zippo gyújtóhoz tudnám hasonlítani. Túrázóknak felejtős, mivel általában a tartály 1-3L-es. Vagyis nem háton cipelésre van kitalálva. Igaz, léteznek kisebb változatok is, de elég koszos mutatvány az üzemeltetése. Katasztrófákat, világégéseket követő időszakokban a túlélőknek jól jöhet, mert az elhagyatott gépjárművekből lecsapolt bármilyen üzemanyaggal működtethető.
5. Kapilláris változatok
Felejtsük el a pumpát, gravitációt, kanócot és generátor csöveket! Itt az USA hadseregének fejlesztett kerámiabetétes zsebfőző! Egy három szegmensből álló kerámiakorongokat tartalmazó főző a fizikából ismert kapilláris emelkedés jelenségét használja ki. Az MSR 2007-ben állt elő a technológiával, de még tesztelik a jenki bakákkal egyetemben. Ugyanis a hadsereg egy könnyű és kompact rendszert szeretne a II. világháború óta használatos gázolajfőző helyére. Egy olyat, ami a JP-8-as (kerozin jellegű nafta, a legtöbb szárazföldi járművük ezt zabálja) üzemanyaggal etethető. Engem csak két kérdés aggaszt: 1. mennyire lesz ütésálló - ha véletlen lepottyan vagy hasonló? 2. mennyire lesz kényes az üzemanyag tisztaságára?
A benzinfőzők neked valók, hogyha szereted magad elkészíteni az ételedet az összetevőkből és mindezt gyorsan; nem akarsz bíbelődni a megfelelő üzemanyag felkutatásával; ha az egyetlen vízforrás a hó megolvasztása; olyankor is szeretsz túrázni vagy olyan helyre vetődsz, amikor és ahol a hőmérséklet az orosz teleket is megszégyenítené. Kerülős a téma, ha utálod a malacperzselőre emlékeztető hangját; ultralightosan akarod nyomni a barangolásaidat; nem komálod a rendszeres karbantartási munkákat vagy tábori körülmények közötti javításokat; a benzin szaga a kezeden vagy ruhádon megőrjít; szeretnél elkerülni néhány kisebb égési sérülést vagy a hajad, szempillád lepörkölését. :)
Előnyök:
- könnyű beszerezhetőség,
- így a javításhoz szükséges pótalkatrészek sem okoznak gondot,
- magas hőérték,
- egyszerű üzemanyagot találni hozzá,
- az egyetlen főzőtípus ami nagyon durva hidegben is működőképes,
- néhányuk többféle naftával is etethető,
- a tüzelőanyag kiváló hő/súly aránnyal rendelkezik.
Hátrányok:
- gyalázatos súly,
- ormótlan,
- roncsoló hatású üzemanyag (különösen a finom túrafelszereléseken)
- robbanásveszélyes üzemanyag,
- büdös,
- kormol,
- a legtöbb típus rühelli a lassú tűzön főzést,
- maga a főző drága,
- malacpörkölős hang (vannak akik ezt nem kedvelik),
- a láng lobbanásai veszélyesek lehetnek,
- néhányuk még az edényeket is megfeketíti,
- kiemelkedő karbantartási igény,
- sokuk igényli a pumpát (további plusz súly),
- üzemanyag tárolásának problémája,
- bonyolult működés,
- a bőr üzemanyaggal való érintkezése nagyon hidegben veszélyes lehet.
folyt. köv.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Thomas_Kovacs · http://majeristvan.emlektura.hu/ 2011.09.17. 13:14:40
Hát én csak most találkoztam ezzel az oldallal...pedig milyen hasznos lett volna a kerékpártúrám előtt...
Persze azért körbenéztem a neten, és a benzinfőző mellett döntöttem: MSR DragonFly tipust sikerölt nagyon jó áron megszereznem. Valójában nagyon jól leírtad az előnyeit-hátrányait, én ezt csupán azzal az aprósággal egészíteném ki, hogy hosszútávon kifizetődőbb: 40 eurocentért töltöttem meg a fél literes palackomat, és ezzel elfőzőcskéztem akár két hétig is, napjában többször! Igaz, macerásabb vele főzni, mint a gázzal, de sokkal hatékonyabb, gyorsabban... Imádom!
Don't Panic, Stay Calm 2011.09.18. 13:35:33
Gratula a jó választáshoz és kívánom, hogy legyen hű társad sok, remek barangoláson!