Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Előző bejegyzésemben kitárgyaltuk a hőtartományt. A teljességhez hozzátartozik, hogy vannak gyártók, akik a komfort és limit megjelölésekben nem követik az EN szabványt és a -tól-ig jelölést használják (pl. RP). Magyarán a zsák mondjuk +22 foktól +4-ig fog kellemes közérzetet biztosítani egy átlagos embernek. Szerintem ez a meghatározás nem olyan pontos és tudományos, mint az EN szabvány. Tehát ezeknél a gyártmányoknál még nagyobb körültekintéssel válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbbet!

Ezek után nézzük a következő kulcsfontosságú tulajdonságát a hálózsákoknak! Ez pedig a súly vs. tágasság. Igazából ez egy elég fura meghatározás. Mert amíg az elsőt a felhasznált anyagok milyensége és mennyisége valamint a technológia fogja megszabni, addig a második tényező egyrészt függ az alkalmazni kívánt környzettől, másrészt személyünktől. A súly inkább szempont, amit mi szeretnénk a lehető legkevesebbnek tudni. Azonban egy túlélő helyzetben vagy extrém túrázáskor mozgásterünk szűk keretek között fog mozogni, mivel a töltőanyag mennyisége fogja azt nagyrészt meghatározni. A második tulajdonság megint csak függ a szituációtól. Ugyanis, mint már említettem, minél kisebb a hely a hálózsák és testünk között, annál jobb lesz a hatásfoka a zsáknak abban, hogy melegen tartson minket. Itt viszont figyelembe kell venni azt is, ki hogyan alszik. Vannak akik nem szeretik ha bebandázsolva kell feküdniük, akár egy múmia. Másokat ez nem zavar. Nos, nézzük először a súly kérdést! Ezt meghatározza a szigetelést adó anyag milyensége és mennyisége. Erről később egy egész fejezetben beszélek majd. Szintén befolyásolja a zsák legyártásához használt technológia. Hiszen különleges varrással, rétegezéssel kevesebb töltőanyag is képes lehet ugyanazt a komfortfokozatot megadni. Kihatással van rá a külső és belső héj anyagválasztása. A zipzárok, csatok, feszítők, zsinórok fajtái, mennyisége. A kapucni formája, gallér használata, a zipzárnál a hőszigetelő lapolás alkalmazása és milyensége. És végül, de nem utolsó sorban a hálózsák formája, a lábfej körüli kialakítása és a hossza. Mindenegyes apró változtatás grammokat jelöl mínuszba vagy pluszba, így születik meg a végeredmény, amit majdan az ösvényen cipelnünk kell. De jól fontoljuk meg, hogy melyik zsákot választjuk, mert nem biztos, hogy pár grammért érdemes bevállalni egy álmatlan éjszakát! Ne feledjük, hogy egy átlagos túra minden egyes napjának kb. 1/3-át abban a zsákban fogjuk tölteni! Túlélő helyzetben, legyengülve akár még többet is! Na, menjünk szépen sorban a fent felsoroltakon! A hálózsákok külső borítása többnyire keresztszövéses (ripstop) nylon vagy poliészter, a tartósság érdekében. Ezt szokták kezelni víztaszító anyagokkal - mint pl. a DWR eljárás - hogy a töltetet még inkább megóvják az átnedvesedéstől. Ez leginkább a drága, tolltöltésű zsákok sajátja. A DWR egy fluoropolimer réteg hozzáadását jelenti az alapként felhasznált anyaghoz. Újabban kezdik alkalmazni a CVD (Chemical Vapor Deposition) gyártósorokat. Ez egy vegyi anyaggal való gőzölést jelent, ami lerakódik az anyagban és mondhatni nano szintű kötődést hoz létre, amivel láthatatlanul változtatja meg az anyag vízállóságát úgy, hogy egyéb tulajdonságait szinte változatlanul hagyja. Tartósabb, kevesebb vegyszer felhasználásával jár, ergo környezetkímélőbb, ergo drágább. A belső anyagoknál követelmény az, hogy a keletkező testpárát (izzadás, lehelet) elvezesse, vagyis itt ilyen bevonatokat nem használnak. Az anyagválasztás itt már szélesebb skálán mozog, de többnyire a műszál valamilyen formája. Ez terjedhet a műselyemtől a fleeceig. A műselyem és ahhoz hasonló, finom anyagok inkább a nyári zsákok belső borításai. Míg a fleece irányába mozdulva a használhatósági tartomány is jóval nulla fok alá megy. Ez a polárnak is nevezett anyag sokkal jobb kedvezőtlen környezetben, mert nem olyan hideg anyag, mint a műselyem, ráadásul további levegőt képes az apró bolyhaiba zárni és növelni a hőszigetelést. A csilliárdos Snugpak Tactical zsákokban is ilyen van, amit több különleges alakulat is előszeretettel használ. A technológia befolyásolja a hőtartományt és a töltet kívánatos mennyiségét is. Erre mind a tollbélésnél, mind a műszálnál két-két eljárás terjedt el. A tollbélés hosszabb múltra visszatekintő és jobb szigetelést biztosító, ám több anyagfelhasználással járó formája amikor apró rekeszeket képeznek ki a héj és a betét anyaga között válaszfalak bevarrásával. Ezzel az töltetet egyenletesebben osztják el és jobban helyéntartható. Nélkülözve ezzel a hideg pontokat. A rekeszek formája változhat. A lényeg azonban közös: a külső és belső anyag nincs összevarrva, hanem válaszfalak biztosítják közöttük a kapcsolatot. Egyenletes vastagságot adva ezzel a zsáknak. A másik varrási mód a keresztvarrot vagy átmenő varrással készített tolltöltetűek. Ez a súlycsökkentő eljárás nélkülözi a válaszfalakat. Itt a külső borítás a belső betéthez van varrva. Ezzel főleg az alsó felén a zsáknak ún. hidegpontok jönnek létre, ahol a varrás miatt nincs töltet. Ezt az eljárást a jó minőségű ultralight zsákokon használják. Extrém környezetbe nem ajánlatos. Vagy csak nagyon jó szigetelő képességű derékaljjal. A szintetikus anyagoknál valamivel könnyebb a helyzet, mert ezeket többnyire táblásítva gyártják, tehát nem egy olyan mozgékony anyag, mint a pihetollak. Ennek ellenére itt is szükséges a rögzítés. Ennek az olcsóbbik zsákokban szereplő változata, amikor a táblát kisebbekre vágják és ferdén átlapolva, akár a zsindelyt, hozzávarrják a külső héjhoz is és a belső anyaghoz is. A másik megoldás jóval hatékonyabb hőszigetelő mechanizmust tesz lehetővé és nem feltétlenül követel több anyagot. A trükk mindössze annyi, hogy két rétegre különítik a töltetet és elcsúsztatva varrják a hálózsák anyagához. A felsőt a külső héjhoz, az alsót pedig a belsőhöz. Ráadásként a két réteg szigetelés között többnyire van egy vékony válaszfal. Ezzel a felépítéssel nagyon hatásosan lehet csökkenteni a behatoló hideg levegő mennyiségét illetve a kiáramlót csökkenteni. A gyártók szinte kivétel nélkül feltüntetik leírásaikban, hogy milyen anyagot használtak a szigetelésre és azt hogyan rögzítették a hálózsákba. Érdemes ezeket az adatokat áttanulmányozni mielőtt rábökünk a legszimpatikusabbra, mert ez határozza meg javarészt a hálózsák "működését" és lehet, hogy rövidtávon úgy fog tűnni, hogy megérte a kisebb hőtartományú, könnyebb zsák pár ezressel olcsóbban. Viszont ha azt nézzük, hogy ezen készségünk is fejlődik és később egyre keményebb időjárásban sem vagyunk restek kint csatangolni, akkor melyik a jobb: venni még egy zsákot, ami már az új igényeiknek megfelel (kb. 20-40.000-es beruházás) avagy az elsőnél egy pár ezerrel megfejelni a végösszeget? Szimpla matek. Egyszerű, mint a faék. A kiegészítők, mint zipzár, csatok, tépőzár, zsinórok a súlyra jelentős szerepet gyakorolnak (sok kicsi, sokra megy elve alapján), azonban a jó minőséget kár volna feláldozni pár tetves grammért. Tehát inkább legyen az a zipzár egy masszív YKK, a csat (ha van) ITW Nexus, a feszítők több szálból, rétegesen sodort, szálasodásra kevésbé hajlamos fajták, tartós gumival a belsejükben, a tépőzárak pedig eleinte nyíljanak feltéphetetlenül nehezen, de amiből már elsőre is jönnek ki a szálak, az felejtős, mert nagyon gyorsan el fog kopni! Aki látott már Bundeswehr felszerelést és azon tépőzárat az tudja, mi az etalon. A kapucnival már elérkezünk a zsák formájának jelentőségéhez. Ez befolyásolja mind a súlyt, mind a helyet odabent. Viszont a kapucni sokkal fontosabb annál, hogy múmia-e a zsák avagy téglalap, mert mint arról már írtam a hővesztés több, mint fele a nyakon és a fejen történik. Vagyis a kapucni nem kell, hogy nagyon lötyögős legyen, de mindenképpen legyen összehúzhatós! Jó ötlet, hogy a gyártók a kapucniban kiképeznek kis párnának helyet (pl. Snugpak). Nem az otthoni kispárnára kell gondolni. Ezek általában szuperkönnyű mikroszálas kicsi párnák, ugyanolyan anyagból, mint a hálózsák töltete. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra. Hideg éjszakákon extra szigetelés a legfontosabb helyen és további kényelem. Jó időben meg ki lehet venni, csökkentve a zsák súlyát. A hőtartó gallér nagy okosság és többnyire a 0°C fok alatti zsákok sajátja. Pár gramm pluszt jelent, de hatásosan tartja bent a már felmelegített levegőt. Fészkelődősöknek fokozottan ajánlott, mert minden egyes forgolódáskor a mozgással pumpálod kifelé az értékes meleg levegőt. Szintén a hőszigetelést hivatott javítani az a darabka átlapolás, ami a zipzárat fedi zordabb időjárásra tervezett zsákokban. Ugyanis akármilyen jól zárnak is a fogai, ott huzat keletkezik és még a tetejébe a zipzár anyaga jobban is vezeti a hőt, mivel tömör műanyag vagy fém (tuti ért már reggelente a testedhez a hideg zipzár, amikor ki akartál kászálódni a melegből!). A hálózsák formája a felmelegítendő levegő mennyiségét igencsak meghatározza. Ezenfelül kihatással van arra, hogy azt milyen hatásosan képes melegen is tartani. A múmia forma testhezállóbb szabása szükségtelenné teszi nagy mennyiségű levegő átfűtését és a jól megválasztott anyagokkal sokkal tovább képest azt úgyis tartani. Vannak olyan gyártók, akik nem szimplán összeengedik az alsó és felső "paplant", hanem a kettő közé egy lekerekített, szintén bélelt részt toldanak. Ez lehet, hogy növeli a súlyt, ellenben a hideg pontok csökkentésével a hőháztartása is javul a zsáknak. A lábrész szintén fontos része a hálózsák kérdésnek. Ha csak abba gondolunk bele hogy a hypothermia először a végtagokon jelentkezik, akkor fordítsunk figyelmet a lábunkra is, ne csak a fejrészre! Ma már vannak gyártók, akik felismerték, hogy a nagyon leszűkített zsákokban a lábfejek feszítik az anyagot. Ezzel kiszorítják a szigetelést szolgáló levegőt a töltetből, így a zsák ezen a részen sokat veszít hőtartományából. Ezért megalkották a trapéz formájú hálózsák véget, ami nagyobb mozgásteret enged a lábfejeknek. Ezt azok fogják díjazni leginkább, akik hátonalvósak. Befejezésképpen a hálózsák hosszáról. Ez szintén egy fontos szempont. Akik az átlagos túrafelszerelést gyártók adatai szerint már langalétának számítanak (nőknél 5'6" felett - 167cm -, férfiaknál 6'-től - 183cm), azoknak szükségük lesz a 'long' verziók beszerzésére a kényelem miatt. Aki viszont ezen magassági adatok alatt van még véletlenül se válassza ezt a kategóriát, mert a hálózsák szigetelése nem lesz olyan hatásos. Ez olyan mintha egy kétszer akkora téli kabátban akarnánk a mínuszokban flangálni. Semmit nem érünk el vele, csak azt, hogy a hideg mindenütt befúj majd. Tehát, mint minden felszerelési tárgynál itt is először magunkkal kell tisztában lenni (méret, szokások) és ezután lehet nézelődni.

folyt.köv.