Túlélni a Természetben

Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Fabrics and coatings (avagy anyagok és bevonatok)

Következzék maga a sátor anyaga! Három fő csoportja létezik: canvas (azaz ponyva), nylon és a polyester. A ponyva szinte már csak katonai sátraknál és hagyományörző tipiknél (ez az észak-amerikai indián sátor neve) használatos, mert "őrült" nehéz egy túrázónak vagy túlélősdit játszónak. Szóval nézzük a másik kettőt!

A nylon egységre vetítve könnyebb, szívósabb és nagyobb a kopásállósága. A polyester természeténél fogva jobb vízálló képességekkel rendelkezik és mondhatni "jó hírnevet" szerzett azzal, hogy sokkal lassabban öregszik a napfényből eredő UV sugárzás hatására. Ezen tulajdonságai alapján rendszerint külső héjakhoz használják. A sátor súlyának nagyrészét ezek az anyagok teszik ki, ezért érdemes jobban megvizsgálni mibenlétüket. Az ugye alapból érthető, hogy egy masszívabb anyag vagy netán vastagabb jóval nehezebb lesz, viszont ellenállóbb a használat során az azt érő hatásokkal szemben. Ebből kifolyólag a gyártóknak egy elég vékony mezsgyén kell egyensúlyozni. Esetleg különböző trükköket bevetni. De, mielőtt ennyire előreszaladnánk nézzük, mit mondanak nekünk a számok! A sátoranyagok súlyát denierben (D) fejezik ki. Ez a fonál súlyát jelöli grammban 9.000 méterre vetítve. Azt meg ne kérdezd, hogy miért pont 9.000! Gondolom ennyi fért a spulnira. Mivel eredetileg ez a textiliparban a selyemre, mint a legfinomabb és a legkiválóbb munkák (emlékezzünk csak a korai  ejtőernyőkre) alapanyagára lett kitalálva. Vagyis egyetlen selyemszál 1 grammot tesz ki 9.000 méteren. Ezért a selyem 1 denier. Az 1 denier alatti anyagokat szokás microszálasnak nevezni. Azonban a gyakorlatban időrabló és felesleges lenne állandóan a 9.000-rel számolni, így az anyag egyszeri mérése után kapott eredményt elosztják tízzel és a továbbiakban ezzel jelölik. Ezért van az, hogy mindig olyan jelöléseket látsz, hogy 20D, 70D vagy pl. taktikai tokok és hátizsákok esetében 1000D. Hogy érthetőbb legyen: az 1000D cordurában grammonként mindössze 9 méter fonal van, míg a 50D-s sátoranyagban 180 méternyi. Ebből könnyen belátható, hogy a magas szám mindig egy durvább, robosztusabb anyagot jelöl, amíg az alacsonyabb szám egy könnyebb valamit számszerűsít, aminek finomsága közelít a selyem felé. Ezek után érthető, hogy a denier szám inkább a sátoranyag milyenségét mutatja meg nekünk, utalva annak súlyára (nagyobb szám nehezebb anyag) és nyűhetőségére (kisebb szám annyit tesz: mintha csak a saját heréiden lépkednél!). Általánosságban a sátrak padlója 70D-s nylon. Ami könnyű, de még relatíve tartós. Ettől felfelé kell mozdulnunk, ha a szegedi gyorsot akarjuk megállítani és lefelé, ha grammokat akarunk lefaragni - bár ezután ne csodálkozzunk, ha még a szömörce is bekandikál egy esti vizitre a padlón át. A standard belső sátrak 40 és 70D között mozognak. Ne felejtsük el azonban, hogy a belső sátrak nagy felülete hálószövet és egy átlagos 3 évszakosnak csak a kritikusabb pontjai készülnek nylonból. Ma már a fogyasztói társadalom - na és persze a tejbegrízhuszárok kiszabadulása a vadonba - magával hozott olyan durva számokat, hogy a belső 20D-s és a padló sem készült 30D-snél vadabbra! Ha már a belső és a padló szóba került! Létezik az ún. Ripstop nylon. Ezt gyakran sátorbelsőkhöz használják, hogy tovább csökkenthessék a súlyt, mindemellett megtartva az anyag erősségét. Kézzelfoghatóan könnyebb, mint a taffeta nylon (könnyű nylon PU bevonattal, amit magas kopásállóságú padlókhoz alkalmaznak), ennek köszönhetően kezd elterjedni, mint padló alapanyag a kis súlyú sátrakban, pl. 'ultralight tent' kategóriában. Mint ahogy arról szó esett a végletekig való könnyítés szép dolog, de! A pehelysúlyú anyagok használata nem csak a sátor alkalmazhatóságát fogja bekorlátozni, hanem takarításkor is megbosszulhatja magát, hiszen óvakodnunk kell az erős kemikáliáktól, dörzstisztítóktól. Ezért sokan, akik nem ügyelnek egy átlagos sátorra, azok egy ultralight sátor esetében már képesek a sátorlapot (másnéven talajtakarót) is magukkal hordozni.

A gyártók is felfigyeltek erre és ezért próbálják portékájukat mindenféle hiper-szuper bevonatokkal ellátni. Már említettem a taffeta nylont, ami nem más, mint egy könnyű súlyú nylonlap, amit poliuretánnal vonnak be vízállóságát fokozandó. Ugyanezen célból az ultralight széria padlóját - és gyakran a külső héjat is - szokták szilikonnal kezelni. A PU jobb víztaszító tulajdonságokkal bír, viszont a szilikon fokozza a pehelykönnyű anyagok szakítószilárdságát. Ennek okán néhány gyártó a sátorponyva egyik oldalát - többnyire a külsőt - PU-val kezeli, amíg a másikat szilikonnal, így hasznosítva a különböző bevonatok előnyös tulajdonságait egyszerre. A nylonnak van némi vízfelvevő kapacitása, ezért a gyártók inkább a poliésztert kedvelik, mint külső sátrat. Mégis a szilikonnal kezeltek ugyanolyan szinten képesek ellenállni a víznek, mint a PU bevonatos poliészterek. Külföldön külön neve van a szilikonos nylonnak, ez a Silnylon. Sokszor még keresztszövéssel is megerősítik, így kapva egy marha könnyű, vízálló és baromi jó ellenálló anyagot. A sátrak padlójánál alkalmaznak még hangyasav elleni bevonatot is - pl. Vaude. A név ne tévesszen meg senkit! Nem csak a hangyák képesek termelni. Ez a legegyszerűbb, természetes sav, ami nagy mennyiségben megtalálható állatokban és a növényvilágban szintúgy. Tehát egy igen hasznos bevonatot jelent sátrunkon, hogyha a gyártó ezt is tudatja velünk, főleg ha ilyen bolhafing vastagságú anyagokkal operálunk. Volt már szó az UV-állóságról is. Ez a hétvégi mazsoláknak nem akkora jelentőségű. Aki viszont sűrűn látogatja a bozótost vagy vízközelben táborozik sokat - mint tudjuk a vízfelület akár egy tükör veri vissza a napsugarakat és sokszorozza meg hatásukat -, netán magashegyi túrákon rendszeres résztvevő, azoknak kiemelt figyelmet kell fordítani műanyaglakuk ezen tulajdonságára. A németországi (honnan máshonnan?!) UV-Tex 5 nevezetű poliészter sokkal magasabb UV-álló értékkel rendelkezik, mint az átlagos sátoralapanyagok. A másik nagyon hasznos bevonat az angolban "Fire retardant"-nak keresztelt technológia. Tegyük tisztába ezt a fogalmat! Sátrunk technikai adatai nem egyenlőek innentől fogva egy professzionális lánglovag egyenruháéval. A retardant szó annyit tesz: késleltető. Vagyis ez a sátorfajta is képes lángba borulni, csak sokkal nehezebben. De, nehogy azt higgyük, hogy csak a nyílt láng képes kárt tenni a sátrunkban! Egy nagy fényerejű taktikai lámpa vagy méginkább egy 2000 Lumenes keresőlámpa átforrósodott alu teste is okozhat meglepetést, ha a padlóra tesszük vagy az oldalzsebben bekapcsolva felejtjük. Az ilyen bevonattal ellátott sátor nehezen fog lángra kapni és akkor is kezdetben kis lánggal fog égni. Aztán ahogy az égés egyre nagyobb felületen terjed szét, úgy növekszik a lángnyelvek mérete is. A veszélyt az első fázisban nem maga a tűz jelenti, hanem a csöpögve égő sátoralapanyag. Tehát egy életre jegyezzük meg: nyílt lángnak és forró tárgyaknak a kuckón kívül a helyük! Mielőtt egy szép, nagy arcunkba hulló poliészter cseppecske nyoma emlékeztetne  bennünket örök életre. 

folyt. köv.