Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Aki csak viselt valaha bármilyen lábbelit az élete során, az legalább egyszer közelebbi kapcsolatba került azzal a gyönyörűséggel, amit úgy hívunk, hogy vízhólyag. Ennek kialakulásának csökkentésére osztok meg most veletek egy megint csak filléres ötletet. Ha már úgyis a ruházat van terítéken.

Ha most valami k*** okosat akarnék mondani, aminek kb. annyi a haszna mint lágerben a vészkijáratnak, akkor azt mondanám, hogy a vízhólyagot meg kell előzni. Ezzel viszont még senki nem lenne bentebb. Lehet különböző tapaszokat tenni az érintett helyekre. Ezeket azonban én tapasztalatból NEM ajánlanám senkinek. Egyrészt egy izzasztó nyári túrán kb. 5 percig ha a helyén marad a tapasz. Aztán meg elcsúszva, összepöndörödve az fog továbbiakat létrehozni. Amitől aztán végképp frász kerülgetne az az, hogy összekeni a lábat és persze a méregdrága túrazoknit is azzal a ragasztóréteggel, ami arra elégtelen volt, hogy a helyén tartsa, de arra éppen elég, hogy a szőr felálljon a hátamon. A másik, hogy sokan már indulás előtt ragasztószalagokat raknak a kényesebb helyekre. Vagy ha már kialakult egy vízhólyag, akkor a fájdalmas részt sebtapasszal leragasztják, majd széles ragszalaggal átkötik, hogy ne mozogjon el a lábbeliben. Mindkét megoldással az a baj, hogy a láb traumás része a tapasz vagy ragszalag alatt nehezen levegőzik vagy egyáltalán nem. Ez késlelteti a gyógyulást vagy akár súlyosbíthatja is a már kialakult sérülést a bőr további puhításával. Tehát ilyen esetben egyetlen dolgot tehetünk: le a lábbelit! Amennyiben a sérülés a sarkon vagy a lábfej felső részén van úgy a tábori lábbelinkben (pl. papucs) tovább folytathatjuk a túrát vagy visszasántikálhatunk a kiindulási ponthoz. Természetesen jelentősen csökkentve a menetsebességet és jobban odafigyelve, hiszen a papucs nem fog akkora tartást adni a lábunknak, mint a bakancs vagy cipő! A legjobb megoldást már valószínűleg  több könyvben vagy honlapon olvastad, miszerint viselj betétzoknit! Így a vékony belső zoknin fog elmozdulni a túrazoknid és nem a sarkadat fogja lesmirglizni. Na, ez egy baromi jó ötlet. Egy baj van ezzel magyar túrázó számára. A hiper-szuper túrazoknidnak az ára már ígyis lilába játszóvá tetted anyád vagy a csajod koponyáján a hámszövetet. Nem kéne még fokozni, hogy "kő még betétzokni is, párja 3.000-ért". A betétzoknit amúgy is igen körültekintően kell megválasztani, mert további gondok forrása lehet. Ott van pl. rögtön az alapanyag. Pamut felejtős. Egyrészt felszívja az izzadságot. A bakancs zártsága miatt órákig tárolni fogja azt. Ezzel tovább növelve az esélyt a bőr felpuhulására és a fájdalmas tünetek kialakulására. Másrészt túl érdes a felülete, nem csúszik eléggé. Hiszen itt az kell, hogy a lábra nagyon rásimuljon az anyag, de a külső zoknihoz ne tapadjon, hanem az - mint egy csapágyazáson - könnyedén el tudjon mozdulni. Kímélve ezzel a lábat. Azután ott a forma, a szabás. Pamutzoknik egy idő után kinyúlnak és csak rontanak a helyzeten. Plusz - mivel már írtam, hogy a pamut rugalmatlan - nem is igazán felel meg annak az elvárásnak, hogy tökéletesen lekövesse a lábat. Na, ba! Sebtapaszt ne, ragtapaszt ne, túrazokni drága, pamutzokni szar. Akkor mit? Női bokafixet! Nem, nem vagyok buher és nincs cross-dressing fétisem sem! Egyrészt olcsó, mint állat! Másrészt tökéletes mind alapanyagra, mind szabásra! Harmadrészt ki a fakken látja! Férfitársaimnak mondom, hogy a magasabb Denier szám sűrűbb szövésű anyagot takar. Csakúgy, mint a Corduránál: az 1000-es dupla sűrűségű, mint az 500-as. Itt 15-től indul a móka és 50-nél megáll. Az alapanyag túlnyomó részt poliamid, kisebb arányban elasztán. A poliamid egy baromi tartós, jó kopásállóságú, nagy szakítószilárdságú, igen gyenge nedvszívóképességű polimer. Könnyű és gyorsan szárad. Mivel a nedvességet nem szívja be és nem is tárolja, az gyorsan kivezethető a felszínére. Ott a rafkósan fonott túrazoknink szálai a vádli felé vezetik az izzadságot, amit végül a bakancsból kiérve a szabad felületen elpárologtathat. Így a láb folyamatosan szárazon tartható. Felülete síkos, selymes tapintású, amin a külső, vastag zokni könnyedén el tud mozdulni a bakancs csavaró hatása alatt, kímélve a lábat. Rugalmasságáról annyit, hogy olyan frankón leköveti a test vonalát, hogy Superman ebben röpködne, ha piros, kívülhordott gatyája miatt már ígysem néznék homárnak. Ezenfelül baromi tartós. Hacsak nem a rosszul levágott körmünk egy darabja beleakad vagy a tábor körül este ki nem szakítjuk valamivel, akkor hosszú ideig jó szolgálatot tehet. Másfelől baromi komfortos viselet, akár a hálózsákba is bebújhatunk vele, további extra réteget biztosítandó a krumplicskáinknak és tisztábban tartva a hálózsákot. Mint minden műszálas dolog büdösödésre jobban hajlamos, mint a gyapjú, de ezen könnyen és gyorsan lehet segíteni. Este kiöblíted, kicsit kinyomkodod, kiteríted a sátrad vagy ponyvád gerinckötelére és reggelre újra használható. Vasalni nem kell. Yeah! Tűztől azonban távoltartandó! Mindennek tetejébe még irgalmatlan könnyű is. Az általam használt 40D sűrűségű mindössze 16 gr. A méretezésről annyit, hogy mivel hölgyeknek készül, ezért 41-es méretig vannak a bokafixek. Ha ennél nagyobb a lábad, akkor csak arra kell ügyelned, hogy sarokvarrás nélküli változatot vegyél, mint amilyen az enyém. A változás mindössze annyi lesz, hogy a szára nem fog annyira magasra érni. Jól látszik a különbség a cicamica meg az én lábamon feszülő darab között. A legdrágább eddig, amit láttam az a J.Press 50 den-ese 750 kemény magyar forintért. Ezzel szemben a Bridgedale Coolmaxa alsó hangon 4 lepedőbe fáj. Íme a képek:

Sajnos a bella donna nem jár a motyóval! Azért nem mindegy, hogy 4.000 vagy csak 450 pengő!

A lábon majdnem Coyote Brown színű és baromi jó érzés.

Ki sem látszik a túrazokni alól. Szinte semmi helyet nem foglal, ezért nem méretnövelő tényező.

Külső szemlélőnek észrevehetetlen a különbség. A viselőjének azonban!!!!

Szintén Coyote Brown nadrággal menetre készen.

Ha pedig mégis kiszakítanád valamivel, nem fogsz agyérgörcsöt kapni. Csak szimplán besétálsz a legközelebbi áruházba és veszel egy másikat aprópénzért. Ezért mondom mindig, hogy többet ésszel, mint holnap egy túzok! :) Na, tipli kifelé kipróbálni!