Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Most, hogy már tudjuk, milyen kémiai eredetű, szilárd tüzelőket használhatunk fel nézzük meg, hogy min/miben égethetjük el azokat és mit várhatunk ezektől a kis jószágoktól.

Kémiai eredetű, szilárd tüzelőanyaggal főzők

Szerencsére a keszü (kémiai eredetű, szilárd üzemanyag) főzők a legkönnyebb és legkompaktabb eszköz címére nyugodtan pályázhatnak. Tehát a súlymániásoknak sem okozhat ezen tulajdonságuk problémát. A legkönnyebb darab épphogy túllépi a 10g-ot! Azonban amikor úgy határozunk, hogy minimalista gondolkodásunknak köszönhetően beszerzünk egy ilyen darabot, akkor három dolgot mindenképpen tartsunk szem előtt:

1. A főző azon részét, ami a tüzelőt tartja soha ne engedjük érintkezni hideg felülettel!

2. Mindig használjunk szélfogót főzés közben!

3. A főzőedényt helyezzük a szokásosnál alacsonyabbra a láng fölé!

Ugyanis ezek a főzőtípusok többnyire csak egy darab préselt tüzelőanyagnak biztosítanak férőhelyet a főzőlapon, ezért a fűtőérték nagyon behatárolt. Mivel elég aprócskák, ezáltal se hőtároló tömeg, se visszaverő felület nincs, így a megfelelő hatásfok csak a fenti szabályok betartásával érhető el. Anyagukat tekintve széles palettán mozog a termékkínálat. A német Esbit egyszerű galvanizált acéllemez. Ugyanez jellemzi a francia hadi változatot is. A fenti képen már egy titánium titán látható, mindössze 11g-os versenysúllyal. De a jó hír az, hogy akár otthon is elkészíthetjük a saját Esbit főzőnket egy kiszolgált sörösdoboz aljából. Annyi a dolgunk csak, hogy a doboz alját levágjuk, a szélét visszahajtjuk és egy hasonló méretű ellendarabra pattintjuk. Így megvan a tároló rész is. Felturbózhatjuk a csöppséget, ha egy darab fémhálót forrasztunk az íves dobozaljba. Ez segíti a levegőáramlását az égő spirituszkocka alatt, jobb hatásfokot biztosítva. Ha lusták vagyunk vagy éppen van elég gempa, akkor választhatjuk a lentebbi képen látható Esbit gyári "deluxe" főzőjét is. A jó pont, hogy a tűzhely passzol a lábaskába, így nem foglal extrahelyet és a kockákat is elrejthetjük benne szállítás közben. Az egész készlet cirka 210g és úgy 30$-ért hozzánk is vágják. De jobb, ha elhajolunk, mert az anodizált alu cucc elég strapabíró és nagyot tud ütni! Az azonban az angol nyelvű cikkből is kiderül, hogy kb. 0,5L víz felforralásához még a 17 percig égő, nagyobbik Esbit kocka sem volt elég. Bármelyik változat mellett is döntsünk annyi bizonyos, hogy ezek az aprócska alkalmatosságok sok, nagyobb, bonyolultabb vagy éppen kifinomultabb vetélytársukat lenyomják, amikor az egységnyi üzemanyagra vetített vízforralás képességét vesszük górcső alá. Ha még hozzátesszük azt is, hogy kis helyet foglalnak és talán a legkönnyebbek, akkor minden hátrányuk ellenére megéri beszerezni egyet!

 Előnyök:

- még egy gyári változat is baromi olcsó,

- a legkönnyebb rendszerek egyike,

- valószínű, hogy a legkompaktabb is,

- ha csak átmelegíteni akarod az ételt vagy kisebb mennyiségű (3 dl) vízforraláshoz,

- házilag is elkészíthető,

- szervízigény szinte nulla,

- egyszerű felépítés,

- nincs vagy kevés mozgó alkatrész.

Hátrányok:

- hőmérséklet nem szabályozható,

- a legtöbb spirituszkocka elég szagosan ég,

- barna, ragacsos trutymót hagy a főzőn, kormolja az edényeket,

- kisvárosokban, "istenhátamögötti" helyeken a tüzelőanyag nehezen beszerezhető,

- a tüzelőanyag nem olcsó,

- a hagyományos értelemben vett főzésre nem alkalmas (lassú és gazdaságtalan).

Ha mégis ezt a főzőtípust választanád, akkor néhány jótanács a barna, ragacsos maradvány ellen: tegyél egy darabka alufóliát, joghurtos pohár vagy  májkrém alufedelét  a tüzelőanyag alá a főzőlapra. Ha elfelejtetted ezt a lépcsőt, akkor locsolj tiszta szeszt a főzőfelületre, várj egy kicsit és egy használt teafüves-tasakkal dörzsöld le!

folyt. köv.