Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

A blog címe ugye Túlélni a Természetben. Vagyis most mondhatnám, hogy húzz egy bakancsot, dobj a hátadra egy sátorlapot, akassz az övedre egy tűzindítót és köss a combodra egy túlélő kést. De, ez így a legnagyobb ökörség lenne! Nézzük át miért is fontos a jó felszerelés kiválasztása!

A gondolat, hogy képes vagy élni/túlélni a Természetben mindössze azzal, amit a hátizsákodban cipelsz magaddal, teszi ezt a tevékenységet olyan izgalmassá. Ez adja az igazi szabadságérzetét. Csakhogy ezzel párhuzamosan, amit elbírsz vinni magaddal, az irtózatosan fontossá válik. Teljesen mindegy, hogy túrázásról, bozótmívességről avagy túlélésről beszélünk. Az egy dolog, hogy túrázás során is fontos a jó felszerelés, de túlélő helyzetben ugyanaz a mondás érvényes, mint az űrhajózásban: a kettő, az egy; az egy, az semmi. Ezért van az, hogy az alapvető tárgyakból több különböző félét próbálnak mindig belepréselni egy túlélő szettbe (pl. tűzgyújtáshoz öngyújtó, vízálló gyufa, tűzacél). De, még ha nem is ennyire kihegyezett szituban kell boldogulnunk, egy jó felszerelés még szebbé teheti a barangolásaink során szerzett élményeinket és ugyanígy a rosszul megválasztott megkeserítheti a leggyönyörűbb naplementét is. Viszont ez az a része a szabadidős tevékenységnek, amit a legnehezebb leírni, mert mindannyian különbözőek vagyunk. Ebből fakadóan ami az egyik embernek pont kézreáll vagy kényelmes, az a másiknak borzalmas és idegörlő lehet. Mégis vannak olyan sarokkövek, amikhez igazodva könnyebbé tehetjük a vásárlást és hosszútávon sok-sok Matyi királyt tarthatunk bukszánk védelmében - nem mintha Mátyásunk a legtökösebb magyar király címmel rászorulna, de nekünk nagy örömünk telhet benne. Elsőre nem csak az emberek testi adottságai és ízlése miatt tűnik nehéznek ez a dolog, hanem mert oly korban élünk, ahol a fogyasztói társadalom a silány, eldobható minőséget preferálja. Ez pedig egy természetjárónak - pláne egy túlélési helyzeteket gyakorlónak - nagyon megnehezítheti az életét. Magyar ember a szar fizetési körülményekkel és a munkáltatók fizetési fegyelmével aztán végképp mondhatni meg van átkozva. Mert hiába a több órányi kutakodás a neten, jótanácsok bebiflázása, ha egyszer szegény az eklézsia! Nos, elöljáróban jegyezzük meg, hogy nem biztos, hogy mindig a legdrágább a legjobb! Külföldön a piaci szegmensek minél tökéletesebb lefedése érdekében nagyon gondosan elemzik a vásárlói igényeket és visszacsatolásokat. Ez alapján születnek az olyan idióta faszságok, mint a carbonszálas túrabotok, többszáz dollárokért vagy éppen egy hiperkönnyű sátorlap közel egy százasért (magyar ember ezt helyettesíti UV álló fóliával, előzőt meg némi husánggal az erdőből azt kész)! Sokszor még a nagy márkák szépen kisuvickolt logója sem elég biztosíték arra, hogy az a cucc hosszú évekig hű társunk lesz. Hiszen ők is a profitból élnek és az évvégi vezetőségi ülésen elég kövér csekkeket kell osztogatni, hogy a hároméves Aston Martint le lehessen cserélni, mert már olyan ciki! Tehát ne feltétlenül a márkában bízzunk! Egyébként sem holmi 3-4 centis csilli-villi műszálas címkéért akarjuk kiadni a vérrel és verítékkel megkeresett kis forintocskáinkat, hanem a megbízható minőségért. De, a gebe a másik oldalról is legalább ilyen rondán fest. Olcsó, utángyártott vackot sem érdemes megvenni, mert az meg a hajmeresztően silány minőségével fog minket a sírba vinni. Én ma már elvből nem veszek semmit, ami tetves kínai! Az sem érdekel, ha úgy írják bele megtévesztés gyanánt, hogy "Made in P.R.C."! Ez pontosan azt jelenti, hogy 'madeindobdeeee'. De a legrosszabb az, ha nincs is benne a származási hely vagy csak nagyon ködösen. Az ilyen címke azt mutatja, hogy a gyártója egy rohadt, pénzsóvár mocsok, aki még a törvényt sem tiszteli az extraprofit érdekében. Az olyanok is a "Gyanús" kategóriába kerülnek nálam, amiket a híres "Made in EU"-s mondatocskával láttak el. Mert azért valjuk be, hogy a német precizitás össze sem hasonlítható egy román cigány munkamoráljával. Az utángyártott termékeknél ki lehet fogni jó dolgokat, nem azt mondom. De, lássuk be! Egy M-Tramp cucc sosem lesz Maxpedition!!! Ám a legjobb választásod azok a gyártók termékei közül fognak kikerülni, akik vagy hadseregnek (leginkább amerikai és német, esetleg svéd) a hivatalos beszállítói, vagy a termék fejlesztésében részt vettek a hadsereg részéről. Ezekben a kütyükben azért bízhatsz meg, mert nagyon szélsőséges körülmények közötti helytállásra lettek kitalálva. És ha egyszer valamelyik gyár elnyerte a finom, zsíros állami megrendelést, akkor egyik sem olyan hülye, hogy azt elbaltázza a termék szarrá tételével. Továbbá olyan neves túrafelszerelést gyártó cégek jöhetnek még számításba, akik merik a nevüket adni extrém rendezvényekhez, expedíciókhoz (pl. Vaude, The North Face). Ott sincs kecmec! Ami szar, az nagyon gyorsan megy a süllyesztőbe! A harmadik kategóriát azok a tradicionális gyártók képezik, akik viszonylagosan kis szériában dolgoznak, ötvözve a hagyományokat a modern technológiával és többnyire kézzel, manufakturális módszerekkel készítik a mai napig portékájukat (Gränsfors Bruks balták, Meindl balkancsok). Ő nekik a kegyetlen versenyben egyszerűen nincs választásuk: csak jót gyárthatnak azért a rengeteg gempáért, különben a 'kicincsaládibiznic' nagyon hamar megy a kalapács alá. Tudom, ez a három csoport egyike sem a szuper spórolós árfekvés, viszont egyszer vegyél egy gagyi bakancsot egy semmitérő zoknival, egy borzalmas hevederrendszerű hátizsákkal, tömd meg 20kg-val és gyalogolj le egy 30-ast! Mindjárt rájössz a különbségre!