Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

A világ legkönnyebb gázégőfeje titánból készül és 25 gramm. Plusz cipeled a nyomásálló palackot, ami nem két deka. Ráadásul, ha kifogy nem tudod újra tölteni. Megy a lecsóba. Eléggé környezetterhelő módon. Az Esbit nagyon koszol. Mi van akkor, ha azt mondom, hogy építek neked könnyebb főzőt, kevesebb kosszal és még kevesebb környezetkárosító hatással? Nem csilliárdokért! Mindössze három sör áráért...

Lehetetlen? Nekem azt tanították, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Ezt jegyezd meg te is egy életre! Tudjuk, hogy az alkohol főzők nem a leggazdaságosabb főzők. Legalább is a tömérdek változat java része. Na, és mi van a nyomás alá helyezett verziókkal? A micsuti mimánnal??? Az alkohol főzők legnagyobb baja, hogy maga a tüzelőanyag nem egy nagy hőértékű valami - összehasonlítva a PB gázzal vagy a száraz tölgyfaágakkal. Egészen addig, amíg nem helyezed nyomás alá. Akkor úgy működik, mint amikor a mezei gázöngyújtót belehelyezed a gázforrasztóba. Az átlag alkoholfőzőt úgy tudod ilyen utánégetős vadállattá varázsolni, ha lezárod a közepét és minél kisebb lyukakat fúrsz rá. Némi előmelegítésre ilyenkor természetesen szükséged lesz, hogy a betöltött alkoholt gőzszerűvé változtasd és fokozd a nyomást odabent. De, ami ezután történik az bámulatos! Egy 24 Celsius fokos szeptemberi estén (19 óra magassága), 300 ml normál csapvizet (cirka 23 fokos), 18ml denaturált szesszel normál légköri nyomáson, 122 m-es tengerszint feletti magasságon 3 perc alatt zubogó forrásba hoz! Persze az adatok nem egy Himalája-expedíció értékei. De! Ez egy kiváló háromévszakos főző alternatíváját adja számos hazai túrázó kezébe. És nem hazai boltok árkalkulációjával! Ami az elkészítéshez kell az szinte kivétel nélkül megtalálható bármelyik átlagos magyar háztartásban. Ha nem, úgy kis pénzért beszerezhető. Kezdjük az élvezetes részével!

1. Végy három - de inkább négy - seritalt! Szar kólát vagy egyéb cukros löttyöket is vehetsz, de azok sokkal drágábbak és egészségtelenek. A lényeg a csomagolás! Persze az élvezeti érték után. :) Alumínium dobozokra lesz szükségünk. Egyforma átmérővel! Vigyázat! Nem minden sörös doboz egyforma átmérőjű!!! A Kőbányai pl. jó fél centivel nagyobb, mint a képen látható radlerek. Kettőt a projekt megkezdése előtt KÖTELEZŐ elfogyasztani!

Szükség lesz még egy M4x8-as imbuszfejű csavarra, nagy hőállóságú szilikonpasztára, valamint egy 4x1-es szilikongyűrűre. Ez megy a csavar tövére. A hézagmentes zárás érdekében. A szilikonpaszta 1500 forintomba fájt, a csavar 10 pengő és a szilikongyűrű is ott körül mozgott. A radlernek darabja 180 volt. Volt még két további termék, amit beszereztem, de azok nem magának a főzőnek a részei. Azokról majd később. Szerszámügyileg fog kelleni egy rövid sniccerpenge, 0,5 mm-es és 3,5 mm-es fúrószár, kis kézifúró vagy behajtó, hegyescsőrű fogó, háztartási olló, cellux, tűfilc, némi papír, körző, ceruza és két darab kimaradt fadarab (egy 20 ill. egy 30 mm-es) meg némi csiszolópapír-fecni (320-as mindenképp; 600-as és 1000-es csak ha festeni is akarod). Hőálló festék opcionális.

2. Miután kivégeztél két pofa sört fogod a 20 mm-es fadarabot, ráfogod a sniccerpengét és az egyik üres sörösdobozt a talpára állítva nekinyomod és 4-5-ször körbeforgatod. Ugyanezt megcsinálod a másik sörösdobozzal is csak ott a 30 mm-es fadarabot használod pengealátétnek!

3. Ha ezzel kész vagy, akkor szépen a dobozra merőlegesen tartva a pengét beleszúrod a vágásnyomba, majd eldőltöd a pengét a doboz teteje felé! Ha jól karistoltad körbe a dobozt, akkor a pengének könnyen utat kell törnie magának.

4. Kíhúzod a pengét a dobozból és szépen a rés mentén az ujjaddal nyomkodva a flakon felső felét (ez lesz a hulladék) leválasztod. A talp részt ne nyomogasd, mert az fog kelleni és ott nagyon fontos lesz a jól záródó él! Ja, ha már talp! Amikor vásárolsz, nézd meg a dobozok alját, mert némelyiknek az alján körbefutó perem elég meggyötört tud lenni és az később rontani fogja a főződ stabilitását!

5. Ha mindkét dobozzal végeztél, akkor két ilyen darabbal kell, hogy gazdagabb legyél! Szép, egyenes élek! Semmi horpadás, vagy szintbeli eltérés a vágásban, stb.

6. Ezután érdemes elővenni a 320-as csiszolópapírt és azért a vágási éleket kicsit átdörzsölni! Valamint a két centi magas darab falának a belső felét és a három centi magas példány falának a külső felét!

7. Miután ezzel megvagy, jöhet a hegyescsőrű fogó! Ráfogsz a három centi mély darab élére! Nem több mint egyharmadát a fogó pofájába venni! Majd egy határozott mozdulattal fordítasz a fogón egy negyed fordulatot! Egy szűk centivel újra ráfogsz a doboz élére és megint jöhet a csavaró mozdulat! Vedd nagyon szigorúan, hogy a 3 centis mélységből kevesebb, mint egyharmadot fogsz be a fogóval és minél sűrűbbre veszed a hajlításokat és minél kisebbre, annál jobb lesz később. Miért? Mert ez az eljárás csak azt fogja segíteni, hogy a két egyforma átmérőjű sörösdoboz feneket egymásba bírd majd csúsztatni. Viszont a főző későbbi, helyes működése szempontjából kritikus. Ugyanis, ha túl nagyokat fogsz a fogóval - ne adja Isten túl mélyen -, akkor a főződ szelelni fog és olyan lesz akár egy molotov koktél: nem akarsz a közelében lenni, amikor a lángokban álló alkoholgőz valahol végleg utat tör magának...nem rendeltetésszerűen! Erről a végén még részletesebben! Tehát kicsi, sekély, apró mozdulatok!

8. Valami ilyesmivel kellett a mókának zárulni vagy ennél csak szebb lehet:

9. Készítsünk vastagabb papírból egy sablont, amin egyenletesen el vannak osztva a leendő lyukak, a gázrózsa minden irányába. :) Jaa, szélrózsát akartam mondani! Az enyémen 22 darab van. Kabbalisták most felnéztek. Na, meg a regényolvasók is. Nem ez nem a 22-es csapdája! A sablont a doboz talpára ragasztod némi cellux segítségével.

10. Elkezded szépen tűfilccel körbepöttyözni a lyukak helyét a doboz peremén, közel a gallérhoz! Amikor egy celluxhoz érsz, akkor csak azt az egyet hajtsd fel, hogy a többi három biztosan a helyén tartsa a sablont és ne mozduljon el. Valahogy így! Ha ezzel végeztél a közepébe szúrj bele egy tűt és üss rá, hogy bepontozza az imbuszcsavar helyét is!

11. Ha ezzel megvagy, akkor jön a mutatvány második izgalmas része. Fúrtál már valaha 0,5 mm-es fúrószárral? Pláne valami nagyobb jószágba befogatva? Ha nem elég biztos a kezed, akkor érdemesebb több fúrószárat beszerezned. :) Igen, az ott a képen, mint a rotringbél: 0,5 mm. És kb. annyira törékeny is! Egy apró trükk: fogasd be olyan mélyen a fúróba, hogy csak egy 2-3 mm álljon ki, így elkerülheted, hogy eltörd! Gyakorlásképpen először fúrd ki a középső lyukat 3,5-es fúrószárral!

12. Most takarítsd meg a két centis darab falának belső felét és a 3 centis külsejét egy kis denszesszel! Majd jöhet a hőálló szilikon, FBS, JB WELD, Epoxy Metal vagy ami éppen kézénél van, hőálló és alumíniumot jól tart együtt! Na és nem oldja a denaturált szesz! A peremtől a doboz aljáig szélesedő rétegben vigyük fel az oldalfalra!

13. Ha végeztél - és jól csináltad -, akkor az alábbi képen látható valaminek kellett kijönni! A szemfüles olvasók, most láthatják, hogy az előző képen már le volt csiszolva az alsó darab és annak a széle kicsit hullámos. Valóban. Ez már a v2.0. Ugyanis a hegyescsőrű fogóval egy centinként körbe behajlítottam a három centis darabomat és néhol sikerült kicsit nagyobbat fogni a lemezen. Ami azt eredményezte, hogy a főzőnek orrán-száján jött az alkohol és ahogy kicsit is megmozdítottam olyan volt akár a dolog, amiről Jerry Lee Lewis énekelt: Great Balls of Fire. Szóval, építettem egy másik főzőt. Még négy sör! Yeaaaaaah! Rock 'n' Roll! Plusz, a v1.0-án 1 mm-es lyukak voltak és túl könnyen kiégett belőle a denszesz. Ráadásul azt Bosal kipufogótömítővel raktam össze, ami nem bírta sokáig - túl törékenyre szárad - és elkezdett szelelni. Ekkor jött a képbe a hőálló szilikonpaszta.

A tömítő-ragasztó gempád felhasználási utasítása szerinti száradási időt betartva pihentesd egy kicsit a főzőt! Addig idd meg a negyedik sört! A jól megérdemelt munka jutalma képpen. Miután a ragasztó megszilárdult és terhelhető hővel és vegyi anyagokkal is akár fel is csiszolhatod a főzőt. Én áldoztam rá és inkább hőálló festékkel lefestettem (öt réteg, 600-as és 1000-es csiszolópapírral előkészítve minden réteg), amit végül 150 °C-on rá is égettem. És a végeredmény? Íme!

Látható, hogy a csavar már fentebb van egy kicsit, mert alatta van az O-gyűrű. A lyukakat tűhegyével megtisztítottam a festékberakódásoktól. Jöhetett a teszt! A bevezetőben leírt adatokkal teljesítette a kis dög. Természetesen ez a forralási idő fél liter víz esetén nőni fog. Csakúgy, mint hidegebb külső hőmérsékleten vagy 4 fokos forrásvizet használva. De, ez a három deci víz éppen elég egy snack tésztához az ösvényen. És azt amúgy is érdemesebb a nap végén a kulacsodban már felmelegedett vízből venni.

Időközben készült egy polírozott v3.0-ás változat is. 10 grammos versenysúllyal!!! Mint egy Audi RS8. Természetes, hogy ezt a főzőt érdemes állvánnyal használni. Tehát az edénykét nem közvetlenül erre helyezni. Én ezt az amúgy is mindig kéznél lévő 1 grammos titán sátorcövekekkel oldom meg. Magyarán az nem jelent plusz súlyt.
Az egyszemélyes kotyógóst pillanatok alatt felforralta a jóval kevesebb víz miatt. 1-2 perc és szürcsöltük a reggeli feketét...ahogyan mi szeretjük. Kávéfőzés a Szajki-tavaknál.

Nos, két dolog még kell a főző teljessé tételéhez. Egyrészt kell valami, amiben a denaturált szeszt viszed. Ezt én a Sió 200 ml-es visszazárható, alukasírozott tasakjával oldottam meg. Itt jegyezném meg, hogy a denszesz súlyának számításánál 0,8-as szorzóval kell számolni a víz súlyához képest! Bár ultralightnál amúgy sem számít bele az üzemanyag súlya a felszerelésébe, met ugyanúgy fogy, mint a kaja és a víz. Tehát nem hozod vissza. Ökörszabálynak elfogadható, hogy jó időben egy napra 30ml denszesz elég egy embernek (két kávé és egy melegétel).

A másik cucc amire szükséged van, az egy előmelegítőtálca. Hiszen itt a csavart kitekerve betöltöd a naftát, lezárod a műszert és hol gyújtod meg? Hiába teszed oda a gyufát a lyukakhoz. Nem történik semmi. Ha nem akarod túlbonyolítani, akkor egy Niveás doboz fedelét befogod. Az 4 gramm és elég jól bírja a strapát. Ha valami még könnyebbre vágysz, akkor egyél! Viccen kívül! A májkrémek puha dobozának az alja tökéletesen megfelel. Ha el is deformálódik a hátizsákban menet közben, nem kell beszarni! Kézzel visszahajlítod és ismét harcra kész!

Arra figyelj, hogy akkorát válassz, ami legalább egy jó centivel szélesebb minden irányba! Miután jóízűen elfogyasztottad a doboz tartalmát vágd le úgy, hogy egy fél centis pereme maradjon! Ebbe 2-3 ml alkohol elég. Ezt begyújtod és ahogy ez felforrósítja a tartályt a benne lévő szesz elkezd gőzhalmazállpotba váltani. Tágul, majd az aprócska lyukakon kipréselődik. Itt az előmelegítőtálcán égő szesz lángnyelvei fogadják, amitől aztán belobbannak a lyukak egytől-egyig. Ehhez mindössze fél - egy percre van szükség. Ha nem akarod, hogy túl gyorsan égjen el a főzőben lévő alkohol, akkor miután minden lyuk begyulladt elolthatod az előmelegítőt vagy két bot segítségével leveheted a főzőt róla.

Akár egy Schaffhausen!

Összefoglalva a v3.0 főző 10 gramm, az üzemanyagtároló 9. Az előmelegítőtálcát nem méri a mérleg. Szóval mondjunk rá 19,5 grammot! A világ legkönnyebb gázégőfeje 25, plusz a gázpalack.  Példának amit leváltott 339g:

Pénzügyileg nem megterhelő. Pláne egy buli után, amikor az alapanyag szerteszét hever a házban. Az előállítása egy péntek délutáni szórakozás volt. A száradási idők miatt szombaton fejeztem be. De, csupa móka és kacagás volt. Nem úgy, mint a törpök élete! :D Na, meg a sör és rock 'n' roll miatt máris újra kezdeném. Hmm.