Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Most, hogy a víztároló és -szállító eszközökről írtam, jutott eszembe egy nagyon fontos dolog, amit a folyadékvesztéses cikksorozat folyamán elfelejtettem kiemelni. Bár már megyünk kifelé a télből, koránt sincs strandidő. Tehát éppen itt az ideje beszélni a téli rehidratációról!

A szervezet folyadékszintjének a helyes tartományban tartása télen talán még fontosabb, mint meleg időben, mert a kiszáradás korábban már említett jelei nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy elegendő mennyiségű és minőségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe! És ahogy azt a dehidratációs írásomban említettem, már az előtt innunk kellene, hogy szomjasnak éreznénk magunkat! Márpedig az intő jelek kevésbé fognak jelentkezni és ösztönözni bennünket erre. Pedig a meleg ruhák alatt ugyanúgy megizzadunk. Sőt, még könnyebben, mert ki-be mozgunk a hideg utcáról fűtött terekbe (lakás, munkahely, hivatal, bolt), a fűtés miatt szárazabb a minket körülvevő levegő is valamint minden kilégzéssel vízpárát lehelünk ki, amellyel folyamatosan és észrevétlenül csökken testünk víztartalma. Az érthető, hogy fagyos időben nem kívánjuk a hideg folyadékokat. Teát sem vedelhetünk állandóan, mert vízhajtó hatása miatt akár még fel is gyorsíthatjuk a kiszáradás folyamatát. Plusz, a túlzott tein bevitel (a tea koffeinhez hasonló hatású alkaloidája) miatt az is előfordulhat, hogy hajnal egykor még ott fogunk a nappaliban keringeni, mint valami felajzott baknyúl. A forralt bort már szóba sem hozom munka vagy vezetés mellett! De, akkor mit és hogyan? Sok magyar nyelvű oldalon hívják fel a figyelmet a téli folyadékpótlás fontosságára csak épp a szerencsétlen olvasónak kézelfogható válaszokat vagy tanácsokat nem adnak hozzá. Ez a blog kivétel. Az egyszerűbb esetektől fogok haladni a túlélés irányába. Fűtött helységekben a folyadékpótlással nincs gond, mert a torkunk kiszárad és rendszeres időközönként kívánni fogunk valamiféle folyadékot. Jó ötlet lehet egy nagy kancsó vizet vagy nem túl cukros üdítőt a konyhapulton hagyni reggel, hogy amikor hazaérünk ne túlságosan hideget kelljen innunk, így könnyebben le fog csúszni nagyobb mennyiség is. Ráadásul az egész napra a fűtött helységben hagyott folyadék párologni fog, így a lakás klímáját is kedvezően fogja befolyásolni. Extrém hidegben ugye először mindenki a forró teáért - netán a pálinkásüveg után - nyúl folyadékpótlás esetén. A forró tea csak abban az esetben jó megoldás, ha pl. a hideg utcai barangolásból "átfagyva" végre hazaérünk. Ilyenkor a forró ital kikapcsolja a szervezet védekezőmechanizmusait és ezáltal előmozdítja a normál állapot visszaállítását, magyarán meggyorsítja a felmelegedésünket. A Természetben azonban ez egyáltalán nem jó útja a folyadékpótlásnak. Túlélő helyzetben meg egyenesen kerülendő! Elsőre lehet, hogy hülyén hangzik vagy legalábbis érthetetlenül, de mindjárt kifejtem miért kell óvakodni ettől a megoldástól. Persze mindenkinek jól esik egy hosszú kinttartózkodás után egy bögre forró tea. DE! A szervezet teljesen másképp működik, mint ahogy azt gondolnád. Ugyanis, amíg hideg van körülötte, addig az agyban dolgozik a túlélő ösztön és mindent megtesz azért, hogy a szervezetet életben tartsa: fűtésre használja a bevitt táplálékot, kellemetlen tüneteket produkál, amik jelzik, hogy ideje melegebb helyre húzódni, extra öltözetet felvenni vagy ha ezek nem lehetségesek, akkor izommunkával próbál a hideg ellen dolgozni. Sokszor elkezdesz vacogni, reszketni, csapkodod magad a karjaiddal, toporogsz, próbálod mozgatni a végtagjaidat. És ez jó! Ez a test természetes védekező mechanizmusa. Amint beviszed a forró italt - vagy az alkoholt - az elkezdi felmelegíteni a szöveteket és az agy úgy érzékeli, hogy megint minden fasza, ezért szépen leállítja a hőtermelést, az izommunkát és elkezdi megnyitni a maghőmérséklet szintentartása érdekében korábban a végtagokban összehúzott hajszálereket, kitágulnak a nagyobb erek is, a test elkezd relaxálni. Tehát mind pszichológiailag, mind fiziológiásan átvered a tested és azt üzened neki, hogy: No para! Minden király! Viszont a hideg idő még mindig fennáll és ezután a védekezőmechanizmusok hiánya miatt és a kitágult erek következtében további hőveszteség alakul ki. Szóval saját magadat próbálod kinyiffantani. Ahogy az egy pár alkesznak már sikerült is télvíz idején. Ezenfelül a tea vízhajtó hatása miatt (minden koffeintartalmú italra igaz) még vizet is vesztesz. Vagyis dehidratációt és hipotermiát okozol vele magadnak! Gratulálok! Öngyilkossági kísérletből csillagos ötös. A helyes módja a téli folyadékpótlásnak, hogy koffeinmentes melegitalt iszol. A koffeinmentesre jó példa lehet a gyümölcsteák csoportja, hiszen azok nem a teacserje leveléből készülnek, ezért nem tartalmaznak koffeint. Ezért is mutattam be azokat a Youtubeon a túlélőcsomagom kivesézése során. Vagy válassz olyan teafélét, amin feltüntették, hogy koffeinmentesített! A meleg jelző ebben az esetben pedig 30-35 °C fokot jelent. Ez alatta van a maghőmérsékletnek, de nem sokkal. Ezzel eléred azt, hogy a szervezet továbbra is fenntartja védekezőmechanizmusait viszont a folyadék nem annyira hideg, hogy a testtől még több hőt vonjon el! Az említett hőmérséklettartomány márcsak azért is előnyös, mert rakhatsz bele mézet, anélkül, hogy a forró tea roncsolná a méz számos vitális tápanyagtartalmát. Mert ugye több, mint 150 féle kedvező hatású alkaloidát tartalmaz, rengeteg ásványi anyagot, aminosavakat, vitaminokat és természetesen egyszerű cukrokat, amit a szervezet energiaként felhasználhat. Azért ne tegyünk túl sokat a teába, mert meglódíthatja a vércukorszintünket és ahogy azt már korábban mondtam, a túlzott cukorfogyasztás ugyancsak dehidratál! És hogy hogyan veheted rá a szervezetet, hogy eleget igyon a megfelelő minőségű folyadékból? Egyél! Sokat, sósat és zsírosat! (Már persze csak akkor, ha van körülötted vízforrás, amiből előállíthatod a fent leírt teát!) A nagy mennyiségű étel megemésztése vízfelvételre fogja a szervezetet ösztönözni. A sós íz tovább fokozza ezt a kényszert. A zsírból eszméletlen mennyiségű hosszútávú energiához jut a szervezet. Vagyis lesz miből fűteni a sejteket. Nem hiába tanítják a Bundeswehr 'Einzel-Kämpfer' kiképzésén (ez amolyan túlélő gyakorlat), hogy ha fázik a katona, akkor forró tea helyett egyen meg egy kocka rámázott vajat! A test forró ital hiányában fenntartja a készültségi fokozatot, a zsírból pedig rengeteg energiához fog ehhez a feladathoz jutni. A vaj sótartalma pótolni fogja az elvesztett ásványi anyagok egy részét és arra ösztönzi a katonát, hogy vesse be minden tudását, amit túlélő helyzetre tanítottak neki és kezdjen tüzet éleszteni, havat olvasztani, vizet ihatóvá tenni és igyon még több langyos folyadékot, mielőtt kiszáradna. De, említhetném a tibetieket is, akik vajas teát isznak! És még egy jó ötlet a végére! Honnan tudod, hogy innod kell, ha nem kívánod a folyadékot? Amennyiben fejfájást észlelsz magadon, akkor ideje sürgősen tölteni egy bögre langyos teát! Hideg időben való túrázáskor vagy túlélő helyzetben a legoptimálisabb teakészítési idő mielőtt elkezdenél enni. Tegyük fel, hogy kész az étel (legyen az otthonról hozott vagy túlélés során elejtett vad)! Ekkor a forró vízbe dobod a teafiltert vagy az összedarabolt tűleveleket (igen zamatos tea készíthető belőlük) és félrehúzod a  víztároló edényedet. Amíg az ételedet elfogyasztod a tea le fog hűlni annyira, hogy ne következzen be a fent leírt átveréses tünetegyüttes. Azt hogy a tea megfelelő hőmérsékletű-e úgy ellenőrizheted le a legkönnyebben, hogy pár perc után óvatosan beledugod az ujjadat. Ha nem állja a meleget, akkor az ital még túl forró. Ha kellemesen langyos és akár percekig is minden gond nélkül benne tudnád tartani az ujjadat, akkor iható. Ezután az elfogyasztott ételt leöblíted a kézmeleg teával és így számos problémát oldottál meg hátrányok vagy hibák nélkül.