Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

A természeti elemek után érdemes áttekinteni a helyi terepviszonyokat, növény- és állatvilágot, az aktivitás jellegét és végül magát az emberi testet, hiszen az mind szép és jó, hogy a kintről jövő kellemetlenségeknek ellenáll a ruházat, de vajon a benne lévő emberi testnek is megfelelő?

Terepviszonyok

Túrázni klasszikus értelemben szárazföldön túrázunk. Azonban a merészebbjei nekivághatnak a nyílt víznek és az örök hó birodalmának is. De, még a szárazföldi kalandozásoknál is igen eltérő elvárások adódhatnak. Ha csak Magyarországot nézem máris látszik, hogy a Hortobágyon a sík terep és gyér növényzet miatt más ruházatra lesz szükség, mint mondjuk a Kis-Balaton ingoványos, magas sással borított területein. Előbbinél inkább a szél és UV sugárzás elleni védelemre kell összpontosítani, utóbbinál azonban alulra elkél a vízálló réteg, felülre pedig a sás leveleinek vágásától óvó, erős ruházat is. Szintén más ruházatot követel egy magashegységi tűlevelű erdő, mert ott alig van aljnövényzet, ám az alacsonyabb növésű örökzöldek között mászkálva nem árt valami tartós ruházat, ami jó védelmet nyújt felsőtestünknek a szúrós "helyiek" ellenében. A terepviszonyok között tarthatjuk számon azt is, hogy mennyivel van a tengerszint felett avagy mennyire van a táj kitéve az erróziónak. Például a homoksivatagban jóval több a finom por a levegőben, ezért jobb szellős, de zárt, hosszúujjú és -szárú ruházatból válogatni, így egyedül a nyaknál kerülhet be valamiféle por, ami súlyos kidörzsölődést okozhat. Ám ezt megelőzhetjük shemagh (arab kendő) helyes használatával. Nem véletlenül adaptálta rengeteg amerikai alakulat ezt a ruhadarabot a Közel-Keleten szolgálva. A kősivatagok megint mások. Ott az egész tájat borító laza sziklákon mászkálva a láb folyamatosan billeg. Ezért a túrazokni kiválasztásánál különös figyelemmel kell eljárni. A kősivatagokban jóval több magaslatra kell számítani, amiken keresztül kell vágni. Sokszor a laza kövek miatt az is lehet, hogy seggen csúszva fogunk majd közlekedni. Tehát egy erősebb, tartósabb, szintetikus anyagból készült ruházat mindenféleképpen jobb választás, mint a homoksivatagbéli laza, pamut avagy len. Ezenfelül tutira kelleni fog egy jól párnázott, finom taktikai kesztyű a forró sziklákon megtámaszkodáshoz. A bakancsba is el fog kélni valamiféle védelmi betét, hogyha a kezünkkel megindítunk egy-egy görgeteget, akkor az ne lapítsa már ki a kis krumplicskákat benne. Mindkét sivatagi típusnál szem előtt kell tartani, hogy a felhőzet hiánya miatt a hőingadozás óriási lehet a nappali és az éjszakai hőmérséklet között. Tehát a hőtároló rétegnek mindig ott kell készenlétben állnia a hátizsákunkban! Az íreknél, skótoknál és a legtöbb skandináv országban megfigyelhető kopár hegységek megint másféle követelményeket támasztanak a ruházattal szemben. Itt a magas páratartalom és a sűrű esőzések miatt még nyáron sem lehet otthon hagyni a vízálló réteget. Emellett a sokszor holdbéli tájra emlékeztető terepen a szél folyamatosan süvít. Vagyis egy lélegző, szélálló borítás mindenféleképpen kell, mint külső réteg. Akármennyire is a kontinens belsejében kalandozunk ilyen szigetországokban a tengerből felkorbácsolt sós vízpára mindenütt jelen van és erősen igénybe veszi a ruházatot. A vízben oldott só kicsapódva a ruha felületén szinte megzabálja hosszútávon ezeket a mai, finom anyagokat. Magashegységekben a hegyes, éles sziklák okozhatnak gondot. Ráadásul itt a szélnek és az UV sugárzásnak is jobban ki vagyunk téve. Hóhatár felett pedig az extra, akár több rétegből álló hőtároló ruházat nagyon fontos, amit a lábon is vízálló külső réteggel kell fednünk, mert a hótól átázva csúnya rábaszás lesz a vége. Az örök hó birodalmában - főleg az Antarktiszon - nem csak az erős szél önmagában követeli meg a sűrű szövésű külső, vízálló réteget, hanem az általa formált éles jégpárkányok és egyéb veszélyes képződmények. Sokszor ezek az alakzatok pengeélesek. Tehát valamiféle protektív réteg sem hülyeség. A tengereken, óceánokon való kalandozásoknál alapvető követelmény a kimagasló vízállóság, lélegzőképesség és a jó hőszigetelés azokban a ronda viharokban. Nyáron pedig a sós pára és a vízfelületről sokszorosan visszatükrözött UV sugárzás jelent óriási kihívást ruházatunknak. Ezek ellen csak rendszeres tisztítással és karbantartással védekezhetünk, mert a gyárak által alkalmazott különböző védőrétegek is csak pár évig bírják az ilyen durva környezetet.

Növény- és állatvilág

A növényvilágra kis hazánkban úgy tekintünk, mint ártalmatlan áthatolni kívánt tereptárgyra. Nem előre gondolkodva azonban még itt is érhetnek meglepetések. Pl. a magas füvön megülő harmattól a vízálló réteg hiányában csicsoghat a nem megfelelő bakancs, a zokni és a gatyaszár, amitől kipálik a lábfej azután pedig nagyon gyorsan feladja a harcot. Sűrű aljnövényzetben ugyanez igaz, csaképpen derékmagasságig vagy az fölött is akár! Van olyan amikor pont fordítva van a dolog és inkább felsőtestünkön kellene jobban védekeznünk. De, a növények nem csak a tárolt vízzel képesek kellemetlen perceket okozni! A helyi fauna állhat olyan fajtákból is, amik kíméletlenül csípnek (gázoltam már hónaljig érő csalánban), szúrnak (tövises, tüskés bokrok, cserjék, fásszárúak), vágnak (a száraz nádnál és sásnál nem hiszem, hogy van rosszabb), netán mérgezőek (trópusi növényfajok nedvei még bőrre kerülve is súlyos irritációkat okozhatnak). A legrosszabbak talán azok az esőerdei és forró égövi fajok, amik aranyos, kis bolyhos valaminek néznek ki. Európai turista persze kíváncsi természet. Megpiszkálja és akkor derül ki, hogy az a kis pamutgombolyag nem más, mint egy ezernyi apró tüskéből álló borzalom, ami most már többszáz helyen a bőrbe törve az őrületbe fogja kergetni kiscsókát. A növényvilág azért is érdemel különös figyelmet már a túra tervezésekor, mert ha valaki okos, akkor felderítheti, hogy mik azok az állatfajok, amik szeretnek az adott növényfélékben, társulásokban rejtőzni, élni, táplálkozni. Trópusokon nem egyszer megesik, hogy pálmafélék leveléből kéne ideiglenes menedéket építenünk, csak épp a méteres zöld "palatető" fonákján egy akkora alien piluxol ránk, hogy a macskánkkal elbírna. Vagy épp a talajszinten a termeszek jönnek-mennek. Az is nem egyszer előfordul, hogy a számunkra ártalmatlan kis jószágok olyan fajtákat is odavonzanak - mert velük táplálkoznak - amikkel mi sem szeretnénk közelebbi ismeretségbe kerülni. Egzotikus helyeken kalandozva sokszor nem is a talajszint az, amiért aggódnunk kéne. Vannak fán,  termeszvárakba vagy épp madárfészkekbe beköltöző kígyók szerte a világon, amik ráadásul a Föld 10 legmérgesebb kígyójai közé tartoznak. Gondolom a mindenki kedvencét, a különböző pókokat már meg sem kell említenem! Az egész világon "csupán" 200 pókfaj az, ami halálos fenyegetést jelenthet az emberre. Szerencsére Magyarországon a Mérges Dajkapók csak fájdalmas csípésével és pszichológiailag jelent veszélyt, nem halálos. Ettől függetlenül nem árt gatyán és bakancson kívül tartani ezeket a dögöket! Hangyabolyba szerintem már mindenki ült legalább egyszer életében. Ez hazai fajokkal inkább csak vicces. Vannak ennek a sárbolygónak viszont olyan területei is, ahol nem röhögnénk olyan jóízűen, ha megtörténne. Szubtrópusi területeken pedig léteznek hangyafajok, amiket természetes sebzáró kapcsoknak használnak a helyiek (Afrika és Dél-Amerika egyes területein)! A darázsféléket még meg sem említettem! De, ha már repülő kellemetlenkedők! A szibériai tajgán és Kanada egyes vidékein a rövid, nedves nyarak annyi szúnyognak adnak életet, hogy megfelelő védelem nélkül szinte élve felfalnak. Csakis a vastag ruházat, a kalap és az arra terített méhészháló nyújthat biztonságot! Ma már léteznek olyan ruhadarabok, amiket szúnyog- és kullancsriasztó szerekkel impregnálnak. A Permethrinnel kezelt változatok például 50 féle élősködő ellen nyújtanak tartós védelmet. De, távoltarthatjuk ezeket a kis kellemetlenkedőket a különböző szűkítózsinórokkal, gumipántokkal, tépőzárakkal és zipzárakkal is - amennyiben ruhánkon találhatóak ilyenek a boka, csukló, derék és nyak körül.

Aktivitás jellege

Amikor valaki csak egy egyszerű hazai sétára készül, akkor a legfőbb szempont az az, hogy a gyaloglás közben védve legyen az időjárás viszontagságaitól, az UV sugárzástól, a potenciális növényi és állati veszélyektől. Ez mellett figyelembe kell még venni, hogy ott van a hátán egy jó pár kiló extra súly. Abban az esetben, ha ez a súlytöbblet meghaladja a 10 kilót már édemes elgondolkodni a kimondottan túrázásra kifejlesztett zoknikon, mivel ezek talpa megerősített és jelentős párnázást kapnak. Ettől függetlenül ilyen szimpla sétáknál is előfordulhat, hogy át kell mászni egy-egy utunkba kerülő kidőlt fát, sziklát, fel kell kapaszkodnunk valahova, nagyobbakat kell lépnünk, mint általában az utcán. Tehát már egy szabadabb mozgást lehetővé tevő, tartósabb anyagokból készült ruházat itt is előny a farmernadrággal szemben. Ha ehhez még hozzáveszem azt, hogy a civil életre tervezett nadrágokon nem egyszer vannak nagyon durva, vastag illesztések, amik ronggyá dörzsölhetik testünk adott hajlatait - főleg egy hosszú túra során -, akkor még egyértelműbb, hogy miért jobbak a specifikus ruházatok. A mai modern túraruházatokon már csak lapos varrások találhatóak. De, nem ritkák a hegesztések sem, hogy még kevesebb irritációt jelentsenek ezek a toldások. Amikor pedig szinte függőleges lesz az aktivitás mikéntje (sziklamászás és hasonlók), akkor pedig négyzetesen jelentkeznek azok az igények a ruhával szemben, hogy legyen rugalmas, kényelmes, és kopásálló. Akár majd' spárgáig is pontosan képesnek kell lennie lekövetnie az emberi test minden mozdulatát! Ha eféle tevékenységet meg még ráadásul jégfalon végzünk, akkor a vízállóság elsőszámú kérdéssé válik. Vízitúrák esetében pedig csakis a könnyű, szintetikus ruházat jóhet szóba. Nem csak azért, mert a hideg folyóba borulva a pamutot képtelenség lenne megszárítani zárós időn belül, de egy polgári cucc elnehezülhet annyira a víztől telítődve, hogy az egész napos evezésben kimerült mandinkát nagyon gyorsan lehúzná Custóékhoz. Az egyre terjedő bozótmíveskedés során pedig elkél az ülep- és térderősítés, hiszen az ilyen foglalatoskodás során nem campingszékben fogunk kucorogni és rengetegszer kell térdepelnünk. Erre jó példa a katonai nadrágok széles skálája, valamint a svéd Fjällräven kiváló termékei.

Az emberi test

Mivel nekünk kell viselni a ruházatot, nem elég, hogy az eddig felsorolt szempontoknak a legmesszebb menőkig eleget tesz. Tökéletesen kell működnie testünkön is! Vagyis az emberi test arányait és annak természetes mozdulatait korlátok nélkül képesnek kell követnie. Mindeközben nem tehet kárt benne. Ez azt jelenti, hogy pl. a nagyon passzos ruházat nem megfelelő, hiszen gátolja a szabad vérkeringést és izommunkát. Szintén oda kell figyelni rá hogy a varrásokat hova tették, hol vezették. Mert ha egy duplasoros varrás pont olyan helyen fut végig, ahol folyamatosan dörzsöl, akkor hosszútávon ebből még gondjaink adódnak. Ugyanígy lényeges a szabás milyensége is. Hallottam már sízőket panaszkodni, hogy a spórolás jegyében egy neves aláöltözeteket gyártó cég (két egyforma betű a monogramjuk) olyannyira megrövidítette az egyik, eddig igen népszerű felső részük derekát, hogy lépten-nyomon kicsúszott a sínadrágból. Nem hiszem, hogy bárki is egy vesegyulladás boldog tulajdonosa szeretne lenni a téli aktív pihenésből visszatérve! Bicajos ruházatokon - főként hegyibringázásra tervezetteken - manapság már látni, hogy protektorokat építenek be nem csak a felsők könyökrészeibe, de az aláöltözetek comb és lágyékrészeibe is. Ezenfelül a downhill bajnokságokon alkalmazott testpáncélok ma már több, apróbb darabból vannak összerakva, hogy jobban kövessék az igen aktív mozgást és egyensúlyozást követelő sport közben fellépő mozdulatokat. Magyarán, hogy szabadabban lekövessék az emberi test természetes mozgását. Az emberi test igényeinél megemlíthetném az egyre terjedő különféle allergiákat is. Ezért nem is írtam egyértelmű anyagokat vagy keverési arányokat eddig. Hiszen hiába is ajánlgatnék egy bizonyos alapanyagot, ha egyszer arra valaki érzékeny. Ezenfelül ruhaválasztásnál figyelembe kell venni, hogy ki mennyire fázós vagy izzadékony, netán valamelyik testrésze, belső szerve érzékenyebb (extra szellőző nyílások, vesemelegítő betét, stb.).

Tehát, ha valóban komolyan veszed a szabadidős tevékenységedet, akkor a vásárlás során figyelembe fogod venni az eddig felhozott szempontokat. A következő részben megnézzük, hogy milyen alapanyagokat használnak ezen célok minél tökéletesebb beteljesítése érdekében a gyártók.

folyt. köv.