Leírás

Természetjárás, túrázás, táborozás, bozótmívesség, ősi készségek, vadonbéli magabiztosság, élni a vadonban, túlélni a vadonban. Hiking, trekking, camping, bushcraft, primitive skills, wilderness self reliance, wilderness living, wilderness survival.

Címkék

aerob (1) aktív szén (3) alkoholos főzők (2) általános (42) alufólia (2) anaerob (1) Aquamira (1) Bahco Laplander (1) bakancs (8) bakancsfűző (2) bambusz (1) benzinfőző (1) besugárzás (1) betétkesztyű (1) betétzokni (1) biodízel szűrő (1) bio tampon (1) bozótmíves (2) bróm (1) brómos tea (1) bushcraft (2) Camelbak UV (1) Cannabis sativa (1) Carrauntoohil (1) cipőfűző (2) csípés kezelése (1) csuklóiránytű (1) dehidráció (1) derékalj (4) desztilláció (1) dupla hurkos cipőfűző kötés (1) egykezes tűzgyújtás (1) elemek tárolása (1) Erdőtörvény (1) Esbit (2) evőeszközök (5) ezüst (1) fatüzelésű főző (1) felszerelés (86) felszerelés ápolása (5) fénykezelés (1) fizikai szűrés (2) fluor (1) fogfehérítés (1) folyadékvesztés (4) fordított ozmózis (1) forralás (2) FO szűrő (1) G10-es óraszíj (1) gázfőző (1) gázpalackok (1) GSI (1) GSI bögre fedő (1) gyufa (1) hálózsák (5) harisnya (1) hátizsák (5) hidrogén-peroxid (2) higénia (8) hőháztartás (6) horgászat (1) hyperthermia (1) hypothermia (1) intimbetét (1) intimkehely (1) intimpárnácska (1) Írország (1) jód (2) kalap (1) kálium-permanganát (2) Katadyn (2) katonai szűrő (1) kávéfilter (1) kémiai vízkezelés (1) kémiai víztisztítás (1) kender (1) keszü főző (1) Killarney (1) kisdolog (5) kiszáradás (1) klór (1) klór-dioxid (1) klórtabletta (1) kombinált szűrőeszközök (1) kovakő (1) kulacsalapanyagok (1) kulacsok (1) kulacs v. vizestömlő (1) lábgomba (1) len (1) lepárlás (1) Lifestraw (1) magnéziumtömb (1) menstruációs görcsök enyhítése (1) menstruáció a vadonban (2) mész (1) Montbell (1) mosható intimbetét (1) mozgásformák (1) MRE melegítő (1) Multicam (1) nagydolog (6) napenergiás főző (1) nátronlúg (1) NTOA (1) öngyújtó (1) összehajtható tartályok (1) oxigénkezelés (1) ózon (1) pálmalevél (1) pamut (1) ponyva (1) Poo Powder (1) pottyli (1) Pure UV (1) ruházat (10) saját projektek (7) sátor (8) sátorcövek (1) sisakbélés (1) Steripen (1) Suunto (1) szabályok (5) szalma (1) szűrőeszközök (1) tábori wc (6) taktikai kesztyű (1) tanácsok (130) táplálkozás (7) tartós gyufa (1) Tatonka bögre fedő (1) természetes módszerek (1) termoszok (1) TicTac másként (1) tippek (15) Trangia tunning (1) túraedények (7) túrafőzők (12) túrázás jogi szabályozása (1) túrázós lista (1) túra tervezése (6) tűzacél (1) tűzacél használata (1) tűzcsiholó szíj (1) tűzdugattyú (1) tűzeke (1) tűzeszterga (1) tűzfűrész (1) tűzfúró (1) tűzgyalu (1) tűzgyújtás elemmel (1) tűzgyújtás faeszközökkel (1) tűzgyújtás lencsével (1) tűzgyújtó íj (2) tűzsodró (2) tűzszerszámok (16) ultraibolya fény (1) ultralight (10) USMC bakancsfűző kötés (1) utazós fogkefe (1) UV lámpa (1) vászontálak (1) vászonvödrök (1) vegyifőző (1) viaszok és zsírok (1) vihargyufa (1) vizeskannák (1) vizestasakok (1) vizestömlők (1) vízforralás bambuszban (1) vízforralás kövekkel (1) vízforralás műanyagflakonban (1) vízhólyag (1) vízszennyezés (1) vízszűrő házilag (1) víztároló eszközök (5) víztartályok (1) víztisztítás (18) víztisztítás napfénnyel (1) víztisztítás UV fénnyel (1) víztisztító kulacsok (1) víztisztító pumpák (1) víztisztító szívócsövek (1) wc-zés (6) wc papír (2) wc papír alternatívák (1) Yak tube (1) zsugorcső (1) Címkefelhő

Látogatók

Feedek

2013.01.30. 09:12 Don't Panic, Stay Calm

Víztisztító eljárások 7. rész

Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Elérkeztünk a kémiai vízkezelés utolsó három képviselőjéhez. A most következő három csoport is többnyire nagyüzemi eljárás, de érdemes néhány szót ejteni róluk, mert sosem lehet tudni, mikor válik hasznossá ismeretük! Ráadásul ezen eljárások nem annyira agresszív alapokon nyugszanak, mint pl. az erős oxidálószerek, ami azt jelenti, hogy a vizet nem terhelik meg annyira és nem hagynak hátra veszélyes maradványanyagokat, melléktermékeket.

Semlegesítő vegyületek

A neutralizáló vagy magyarosan semlegesítő vegyületek igazából az előzőekben tárgyalt savak és bázisok (lúgok) körülményeknek megfelelő használata. Minden élőlénynek illetve vegyületnek meg vannak az ideális élet- vagy létezési feltételei. Vannak amik savas közekben jelennek meg és/vagy érzik jól magukat és vannak olyanok, amik lúgos feltételek mellett ütik fel a fejüket. Amennyiben ezeket a körülményeket meg tudjuk változtatni, akkor a kórokozók elpusztulnak, az ionok vagy vegyületek pedig reakcióba lépnek más anyagokkal és vagy lebomlanak vagy ártalmatlanok lesznek vagy épp könnyebben eltávolíthatóak a vízből. Ezt használják ki a semlegesítő víztisztító eljárások. Ezek után gondolom egyértelmű, hogy ha savas küzeget kell kezelnünk, akkor lúgokat adagolunk és ha lúgosat, akkor savakat. Két faktor miatt kell óvatosnak lenni ezzel az eljárással kapcsolatban. Az egyik maguk az adagolandó anyagok jellege. Ezek mind erős reagensek, tehát a biztonsági előírásokat szigorúan be kell tartani. A másik, hogy nem árt tudni, pontosan milyen szennyeződés is van a vízben, amikor vegyületekről beszélünk, mert a bekövetkező reakció, akár veszélyes is lehet. Ezért alkalmazzák csak nagyipari körülmények között, ahol lehetőség van mintavételezésre és laboratóriumi elemzésre, hogy a legmegfelelőbb anyagot, adagolást és eljárást beállítsák a folyamat megkezdése előtt. A leginkább használatos semlegesítő vegyületek a következők:

Savak:

Kénsav (H2SO4),

Szén-dioxid (CO2) vizes közegben szénsavat hoz létre (H2CO3),

Sósav (HCl),

Foszforsav (H3PO4),

Salétromsav (HNO3).

Bázisok vagy lúgok:

Nátrium-hidroxid (NaOH) - ez a már említett marónátron,

Kálcium-hidroxid (CaOH2),

Kálcium-karbonát (CaCO3) - a már szintén említett égetett mész,

Ammónium-hidroxid (NH4OH) - köznapi nevén szalmiákszesz.

A fenti anyagok a szén-dioxid kivételével 30-50%-os oldatban kerülnek a vízhez adagolásra. A szén-dioxid esetében ilyen alkalmazási előírás nincs. A teljes elnyeletésig - ami önszabályozó folyamat - adagolható. A semlegesítő eljárás jobb megértése végett és egy érdekes példaként, amennyiben nátronlúggal szennyezett vízhez sósavat adagolunk, akkor a két vegyület teljesen lebomlik ionjaira és a végeredmény Na, Cl és H2O. Amiből a Na és Cl ionok sókat alkotnak. Mind a marónátron, mind a sósav és a felszabaduló Cl (amíg az kötéseket nem hoz létre a Na-mal) erősen egészségre ártalmas a kis mocsok patogéneknek a vízben. Tehát nincs az az Isten, hogy ebben a vízben az ártalmas lúg lebontási folyamata után bármilyen patogén is fertőzőképesen jelen legyen. Természetesen ettől még más szennyeződések megtalálhatóak lehetnek, vagyis utószűrésre szükség van és valószínű, hogy a szagokat és ízeket is még kezelni kell.

Kicsapatás, pelyhesítés

A kicsapatás vagy koaguláció egy olyan eljárás, amikor azokat az apró, szilárd szennyeződéseket szűrjük ki a vízből, amik alapesetben átsiklanának a szűrési folyamaton. A nagyobb méretű szilárd szennyeződéseket ülepítéssel könnyen el lehet távolítani. Azonban a kisebbek, netán ion méretűek esetében ez nagyon hosszú időt venne igénybe vagy egyáltalán nem lenne hatásos negatív töltésők miatt. A kicsapatás ezt segít megváltoztatni. A művelet azon alapszik, hogy a vízhez timsót adagolnak, ami pozitív töltésével semlegesíti a negatív töltésű részecskéket és segít megkötni azokat. A timsó adagolását egy gyors, erőteljes keverés követi, hogy segítsők a timsó még egyenletesebb eloszlását, majd hatni hagyjuk azt. Ilyenkor az egyébként negatív töltés miatt kapcsolódni nem képes szabad ionok nagyobb molekulákká állnak össze és az eljárás végén könnyebben kiszűrhetőek. Timsót már a rómaiak is használták víztisztításra isz. 77-ben! A timsó többnyire alumínium-kálium-szulfát. Ez mellett elterjedt még erre a célra az alumínium-klorid és a nátrium-aluminát is. A vas alapú vegyszerek is használatban vannak erre a célra, amik szintén szulfátok vagy kloridok.

koaguláció.jpgA pelyhesítés többnyire a kicsapatást követő művelet a víztisztításban. Ebben a fázisban a kicsapatási eljárást követően a még szennyezett vizet egy másik tartályba vezetik, ahol egy lassú keverés megy végbe. Ennek során az immár összetapadt, semleges töltésű részecskék még nagyobb darabokká állnak össze. Ezeket hívják pelyheknek. A pelyhesítés gyengéd keverése addig folytatódik, amíg a pehlyek elég nagyok az ülepítés megkezdéséhez. Ami nem más, mint egy egyszerű, fajsúlyon alapuló gravitációs szűrés. A pelyhesítést elősegítik polimer adagolással. A polimer nem keverendő össze a műanyagokkal, annak ellenére, hogy az először mesterségesen előállított polimer a bakelit volt! Természetes polimer a cellulóz vagy fehérje is! Ezt az egyiptomiak és az indiaiak is már jól tudták. Az egyiptomiak darált mandulával kenték be a hajóikat, ami ezután a folyóvizet tisztította. Az indiaiak esetében pedig szanszkrit írások tanúskodnak i.e. 2000-ből, hogy bizonyos mogyoróféléket (Strychnos potatorum) őröltek meg és szórták a vízbe eme eljárás részeként! Ekkora méretre pelyhesítve a szennyeződéseket akár már egy 1 mikronos papír kávéfilterrel is könnyedén eltávolíthatunk bármit a vízből! Az eljárás ismeretéből következik, hogy ezeket többnyire nagyon kisméretű, szilárd szennyeződések ellen alkalmazzák vagyis nem mikroorganizmusok ellen. De, ne felejtsük el amit már említettem, hogy a kórokozók jelenléte a vízben legtöbbször szilárd anyaghoz kötött. Vagyis ha nem is mindtől, de nagyon sokuktól megszabadulhatunk az üledék eltávolításával.

Ioncserélés

Az ioncserélővel történő víztisztító eljárás mindössze ártalmas fémek kiszűrésére vagy vízlágyításra alkalmazható. Azok az ioncserélők, amik azt állítják, hogy hatásosak szerves szennyeződések ellen is, azok mind aktív szénnel vannak vegyítve. Vagyis nem maga az ioncserélő, hanem az aktív szén végzi a munka ezen részét. Az ioncserélők három fő elterjedt változata az elektronikus eszközök, az adalékanyagok és végül a membránok. Mindegyik eljárási fajta a vízben oldott szervetlen vegyületek természetes polaritásán alapszik. Elektromos eszközöket alkalmazva anód és katódcsöveket merítenek a vízbe és ezek képesek megkötni az elektromos töltésükkel ellentétes ionokat, molekulákat. Az adalékanyagok polárisan töltött, zselészerű, apró golyócskák, amik szintén eletromos töltés alapján képesek a káros oldott anyagot magukhoz kapcsolni. A membránok esetében a töltött részecskék a memrán alkotói vagy ahhoz stabilan kapcsolva vannak és ezen engedik át a szűrendő vizet. Mivel számunkra nem teljes értékű eljárás és kint a Természetben nehezen is lenne alkalmazható ezért nem is vesztegetem a szót rá. Térjünk át a következő fajta víztisztítási eljárásra!

folyt. köv.

Szólj hozzá!

Címkék: általános tanácsok víztisztítás


A bejegyzés trackback címe:

https://tulelniatermeszetben.blog.hu/api/trackback/id/tr975047451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.