Leírás

Természetjárás, túrázás, táborozás, bozótmívesség, ősi készségek, vadonbéli magabiztosság, élni a vadonban, túlélni a vadonban. Hiking, trekking, camping, bushcraft, primitive skills, wilderness self reliance, wilderness living, wilderness survival.

Címkék

aerob (1) aktív szén (3) alkoholos főzők (2) általános (42) alufólia (2) anaerob (1) Aquamira (1) Bahco Laplander (1) bakancs (8) bakancsfűző (2) bambusz (1) benzinfőző (1) besugárzás (1) betétkesztyű (1) betétzokni (1) biodízel szűrő (1) bio tampon (1) bozótmíves (2) bróm (1) brómos tea (1) bushcraft (2) Camelbak UV (1) Cannabis sativa (1) Carrauntoohil (1) cipőfűző (2) csípés kezelése (1) csuklóiránytű (1) dehidráció (1) derékalj (4) desztilláció (1) dupla hurkos cipőfűző kötés (1) egykezes tűzgyújtás (1) elemek tárolása (1) Erdőtörvény (1) Esbit (2) evőeszközök (5) ezüst (1) fatüzelésű főző (1) felszerelés (86) felszerelés ápolása (5) fénykezelés (1) fizikai szűrés (2) fluor (1) fogfehérítés (1) folyadékvesztés (4) fordított ozmózis (1) forralás (2) FO szűrő (1) G10-es óraszíj (1) gázfőző (1) gázpalackok (1) GSI (1) GSI bögre fedő (1) gyufa (1) hálózsák (5) harisnya (1) hátizsák (5) hidrogén-peroxid (2) higénia (8) hőháztartás (6) horgászat (1) hyperthermia (1) hypothermia (1) intimbetét (1) intimkehely (1) intimpárnácska (1) Írország (1) jód (2) kalap (1) kálium-permanganát (2) Katadyn (2) katonai szűrő (1) kávéfilter (1) kémiai vízkezelés (1) kémiai víztisztítás (1) kender (1) keszü főző (1) Killarney (1) kisdolog (5) kiszáradás (1) klór (1) klór-dioxid (1) klórtabletta (1) kombinált szűrőeszközök (1) kovakő (1) kulacsalapanyagok (1) kulacsok (1) kulacs v. vizestömlő (1) lábgomba (1) len (1) lepárlás (1) Lifestraw (1) magnéziumtömb (1) menstruációs görcsök enyhítése (1) menstruáció a vadonban (2) mész (1) Montbell (1) mosható intimbetét (1) mozgásformák (1) MRE melegítő (1) Multicam (1) nagydolog (6) napenergiás főző (1) nátronlúg (1) NTOA (1) öngyújtó (1) összehajtható tartályok (1) oxigénkezelés (1) ózon (1) pálmalevél (1) pamut (1) ponyva (1) Poo Powder (1) pottyli (1) Pure UV (1) ruházat (10) saját projektek (7) sátor (8) sátorcövek (1) sisakbélés (1) Steripen (1) Suunto (1) szabályok (5) szalma (1) szűrőeszközök (1) tábori wc (6) taktikai kesztyű (1) tanácsok (130) táplálkozás (7) tartós gyufa (1) Tatonka bögre fedő (1) természetes módszerek (1) termoszok (1) TicTac másként (1) tippek (15) Trangia tunning (1) túraedények (7) túrafőzők (12) túrázás jogi szabályozása (1) túrázós lista (1) túra tervezése (6) tűzacél (1) tűzacél használata (1) tűzcsiholó szíj (1) tűzdugattyú (1) tűzeke (1) tűzeszterga (1) tűzfűrész (1) tűzfúró (1) tűzgyalu (1) tűzgyújtás elemmel (1) tűzgyújtás faeszközökkel (1) tűzgyújtás lencsével (1) tűzgyújtó íj (2) tűzsodró (2) tűzszerszámok (16) ultraibolya fény (1) ultralight (10) USMC bakancsfűző kötés (1) utazós fogkefe (1) UV lámpa (1) vászontálak (1) vászonvödrök (1) vegyifőző (1) viaszok és zsírok (1) vihargyufa (1) vizeskannák (1) vizestasakok (1) vizestömlők (1) vízforralás bambuszban (1) vízforralás kövekkel (1) vízforralás műanyagflakonban (1) vízhólyag (1) vízszennyezés (1) vízszűrő házilag (1) víztároló eszközök (5) víztartályok (1) víztisztítás (18) víztisztítás napfénnyel (1) víztisztítás UV fénnyel (1) víztisztító kulacsok (1) víztisztító pumpák (1) víztisztító szívócsövek (1) wc-zés (6) wc papír (2) wc papír alternatívák (1) Yak tube (1) zsugorcső (1) Címkefelhő

Látogatók

Feedek

2013.01.19. 18:00 Don't Panic, Stay Calm

Víztisztító eljárások 1. rész

Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!

Sokakban felmerülhet a kérdés: miért is kell a vizet megtisztítani? Hiszen az csak H2O, nem? Kémiailag igen. A Természetben azonban ilyen tiszta formájában nem fordul elő. A Természetben a víz egy élő közeg. Egyedi ökológiai rendszert alkot más, benne élő organizmusokkal. De, ha csak a talaj- vagy esővízről is esik szó még ott vannak a bele került vagy benne oldott anyagok és vegyületek. Ebből fakadóan a talált vagy összegyűjtött vizet MINDIG meg kell tisztítanod, mielőtt innál belőle!

Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (US EPA) felmérése szerint már 1998-ban a Földön található édesvíz források 90%-a valamilyen formában szennyezet volt! Ebből kifolyólag sosem lehetsz biztos, hogy a kezed ügyébe került víz iható első húzásra. Ezért először is tekintsük át, hogy mik és hogyan szennyezhetik be, tehetik ihatatlanná a vizet! Csak így érthetjük meg, hogy milyen eljárásokat kell alkalmaznunk, hogy ismét emberi fogyasztásra alkalmassá tegyük azt. Csak így léphetünk tovább azok taglalására. Csak így láthatjuk át, hogy melyik módszernek mik az előnyeik és hátrányaik, mennyire és milyen közegben hatásosak. És végül, csak ezek ismeretében tekinthetjük át a rendelkezésre álló kereskedelmi eszközöket vagy terepen használható megoldásokat. A vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná tevő tényezők főbb csoportjai a következők:

1.) szilárd szennyeződések,

2.) kémiai,

3.) biológiai,

4.) gázok,

5.) hőterhelés,

6.) radioaktívitás.

1. Szilárd szennyeződések alatt elsősorban a különböző sókat és nehézfémeket értik. De, ide sorolható bármilyen szilárd anyag, ami pl. a felszíni vízforrásokba juthat. Akár egy eldobott mosószeres flakon is. Szilárd szennyeződésként kell kezelni az üledéket és a hordalékot is, hiszen nem tudható, hogy milyen más - szabad szemmel nem látható - anyagokat vagy kórokozókat tartalmaz.

2. Kémiai szennyeződésnek minősül mindenféle vegyület, ami a vízzel érintkezésbe kerül. Legyen az természetes avagy emberi tevékenység által létrehozott fajta. Ide sorolhatóak az olajszármazékok is. Továbbá háztartási és ipari szennyvizek. Amik az egyik legnagyobb környezeti terhelést jelentik. Megemlíthetőek az agráripar által alkalmazott műtrágyák és növényvédőszerek. Erre jó példa a 40-es évektől alkalmazott DDT, amit orrba-szájba alkalmaztak világszerte. Évente 40.000 tonna (!) DDT-t permeteztek a környezetbe betiltásáig, amire Amerikában pl. csak 1985-ben került sor. Szerencsére Magyarország volt az első 1968-ban, aki betiltotta a DDT használatát. Ez persze nem azt jelenti, hogy mára teljesen eltűnt, hiszen a DDT egy vízben oldhatatlan, olajbázisú, rákkeltő növényvédőszer volt, ami a neuronokat támadta meg és tette tönkre. De, ne hagyjuk ki a nagy megmentő szerepében tetszelgő egészségügyet sem a sorból! Mit gondolsz a lejárt szavatosságú gyógyszerekkel mit csinálnak a kórházak? Mennek a csatornába! Az egyszerű vegyületektől az antibiotikumokon át a hormonkészítményeken keresztül egészen a leginkább daganatos megbetegedések ellen használt radioaktív bizbaszig minden!

3. Biológia szennyeződés során beszélhetünk vizeletről, ürülékekről (állati és emberi egyaránt), tetemekről, testrészekről, testnedvekről, élősködőkről, férgekről, algákról, baktériumokról és vírusokról amik a vízbe kerülhetnek. Ez az egyik legáltalánosabb szennyeződés a szennyvíz után. Emberi tényező nélkül is megtörténik az ilyesmi. Gondolj bele, hogy a vízben élő vagy vízbe fulladt állatok tetemével nagy mennyiségű organikus eredetű anyag jut a rendszerbe és vele együtt megjelennek a baktériumok. Személyesen is volt dolgom olyan esettel, amikor vizet akartunk vételezni egy forrásból és ahelyett, hogy a kulacsokat megmerítettük volna a csalitoson keresztül folyó vízből elindultunk a forráshoz. Az erdőben, kicsit feljebb egy vaddisznótetem feküdt a patakban. El lehet képzelni, hogy az augusztusi kánikulában mi került a vízbe. És bár haverom eleinte nem lelkesedett a több kilóméteres kitérőért a forrásig, a látottak után hálát adott érte, hogy megtettük!

4. Gázok szerencsére ritkán okoznak problémát mivel nem sokáig vannak jelen a vízben és még akkor is könnyen megszabadulhatunk tőlük megfelelő levegőztetéssel. Mégis vannak olyan esetek, amiket érdemes megemlíteni. Az egyik a vulkanikus tevékenységek által a vízbe kerülő gázok. Ezek többnyire vízalatti szeizmikus mozgások során szabadulnak fel és törnek a felszín felé a vizen keresztül. A probléma ott van, hogy mindeközben reakcióba léphetnek a közeggel és kedvezőtlenül befolyásolhatják annak tulajdonságait. Extrém esetekben akár olyan savas oldatot is képezhetnek vízzel, ami nemcsak hogy ihatatlan, de egyenesen veszélyes is. A másik eset földgázmezők körül ismert. Amerikában végeztek egy tanulmányt, ami bebizonyította - a földgáz kitermelő részvénytársaságok nem kis bosszúságára -, hogy a kutaktól még kilóméteres távolságban is emberi fogyasztásra alkalmatlan volt a háztartásokban fellelhető kutakból vételezett víz a magas metántartalom miatt.

5. Hőterhelés bekövetkezhet hűlés és hevítés során egyaránt. Ez minden esetben emberi tevékenységgel köthető össze, de nem minden esetben jelent szennyvizet! Mégis hatása pusztító. Az első esetben valóban szennyvíz a ludas és ez többnyire ipari szennyvizet jelent, amit a gyárakban a termelés során hűtésre használtak. Ez több szempontból is az egyik legveszélyesebb szennyvízfajta. Egyrészt pl. ha fémmegmunkálásra, felületkezelésre használták a vizet, akkor rengeteg szilárd szennyeződést tartalmaz, amik akár nehézfémek is lehetnek. De, hűtésre szükség van atomerőművekben is, amikből radioaktívan kerülhet ki a víz. A harmadik probléma az amikor a víz melegebb közegbe kerül kiürítésre. Pl. nagy esőzések után leengednek némi vizet a nagy víztározók aljából, ahol a víz sokkal hidegebb, mint a befogadó vízforrás. Ez hőterhelést jelent az addig beállt ökoszisztémának. Ugyanígy beszélhetünk meleg hőterhelésről is. Ez vízi erőművek sajátossága. Ugyanis a turbinák működéséhez használt víz felmelegszik és a rendszerből nagy sebességgel távozva egyrészt felkavarja az üledéket, ami zavarosodáshoz, majd a napfény hiánya miatt algásodáshoz vezet. Míg a melegebb víz kedvez a kórokozók elszaporodásának (a meleg vízben kevesebb az oldott oxigén, ezért az anaerob baktériumok élvezik az eféle közeget) illetve a vízi és vízparti rovarok lárváinak is remek életteret biztosít. A hőterhelés extrém esetben halállomány pusztulással is járhat. Tehát az algásodás és a meleg víz előbb-utóbb elposványosodáshoz vezet és kitűnő lakhelyül szolgál majd milliónyi szúnyognak és egyéb, kellemetlen társaiknak.

6. Radioaktivitás szinte mindig emberi tényező jelenlétére mutat. Legyen az atomerőműből kikerülő szennyvíz, onnan kiszállított és nem megfelelően tárolt szivárgó hulladék, nukleáris katasztrófa, kísérleti robbantás vagy éppen szándékosan használt töltet. Mindenki ismeri a példákat. Paksi Atomerőmű, német atomvonat, Csernobil, Mururoa-zátony. De, gondolom a szándékosan használt töltetnél sokan leakadtak. Nem, nem csak Hirosimára és Nagaszakira gondolok itt most! Mi van az Irakban az amcsi A-10-esek által ellőtt több milliónyi urániummagvas 30 miliseivel? Vagy épp a páncéltörő lövedékekkel, amit a harckocsik használtak. Igaz, a szegényített urán radioaktivitása 40%-kal kisebb, mint a természetes uráné. Mégis amikor arról beszélünk, hogy egyedül az USA cirka 700.000 tonnányi szegényített uránt halmozott fel az atomerőművek üzemanyag dúsítása során, amit ma főként katonai célokra használ vagy hogy a NATO a Délszláv háború során csakis urániummagvas 30 miliseket tüzelt, akkor már el lehet gondolkodni, hogy ekkora tételnél az miféle környezetterhelést jelent!

folyt. köv.

4 komment

Címkék: általános tanácsok vízszennyezés víztisztítás


A bejegyzés trackback címe:

https://tulelniatermeszetben.blog.hu/api/trackback/id/tr355027409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cerkás 2013.04.22. 20:29:50

Annyit jegyeznék meg, hogy a gyógyszereket a kórházak biztosan nem önthetik a csatornába.
Még a patikákban is vannak átvevőhelyek.

hcallahan 2013.05.10. 13:04:15

Az 5-ös pontig tetszett az írás, köszönöm.

Azonban itt két logikai bukfencet érzek benne. Hőterhelésről írsz, de azért mindegyik megemlített esetben az 1. vagy 2. pont lesz belőle (pl. algásodás, nehézfémtartalom, stb.)

A másik problémám, hogy alapesetben egy atomerőműből a hűtővíz nem radioaktívan távozik (hangsúlyozom, ha nincs baleset, üzemzavar). Amennyiben vizet használna a hűtésre, az a víz sosem érintkezik a radioaktív anyagokkal, így annak ilyen szennyeződése sem következhet be. Itt csak a hőterhelés jelenhet meg, ami mondjuk algásosásban, vagy abban jelentezik, hogy a víz télen sem fagy meg.

Don't Panic, Stay Calm 2013.05.10. 17:15:39

@hcallahan: Nincs mit!
Részben igazad van és köszönöm is, hogy erre felhívtad a figyelmemet!
A radioaktivitás terén valóban feltételes módban kellett volna fogalmaznom. Úgy pontosabb lenne az írás. Javítottam.

A hőterheléssel kapcsolatban jól írtam, hogy az az elsődleges veszélyforrás. Nincs benne logikai bukfenc. A nem megfelelő tisztítással - mert ugye tudjuk, hogy az ember a milliárdos profitért mi mindenre képes - juthatnak egyéb szennyeződések a vízzel együtt a környezetbe, ami aztán vezet az 1. pontban említett terheléshez. Az algásodás és iszaposodás pedig részben a nem megfelelően tisztított szennyvízből kiülepedő szilárd anyagból és a magasabb hőmérsékletből következik. Tehát ez a hőterhelésnek egy mellékhatása, következménye, vele járója.