Mielőtt másolnál tisztelj meg azzal, hogy megkérdezel!
A tűzszerszámoknak van egy olyan képviselője, aki vetekszik a svéd tűzacél zseniálisan egyszerű működésével, hatékonyságával, megbízhatóságával és gyorsaságával mégis rengetegen még csak nem is hallottak róla. Ráadásul ez a szerencsétlen feketebárány az egyetlen képviselője a következő tűzgyújtási metódusnak!
Kompresszió
Avagy magyarul sűrítés. Az elv és így egyetlen képviselőjének működése a termodinamika szabályain alapszik. Azt mindenki tudja, hogy a gázok összenyomhatóak (ezt jelenti az angol 'compression' szó idióta magyarosítása). A levegő sem kivétel, hiszen az is Nitrogént (78%), Oxigént (21%) és még számos egyéb gázt tartalmaz - a szennyeződésekről már nem is beszélve. Tehát légmentesen zárt közegben ezt az éltető gázelegyet is összenyomhatjuk egy dugattyú segítségével. Ha ezt elég gyorsan tesszük meg, akkor a növekvő nyomás alatt a gázmolekulák rezgése felgyorsul és az ebből adódó hőtermelés olyannyira megemelkedik, hogy a gázkeverék képes az öngyulladásra. Ez úgy 260°C (500°F) fok környékén történik meg, de kirívó esetekben túllépheti a 400°C-t (~750°F) is. Sokaknak ez a folyamat ismerős lehet a Diesel-motor működéséről tanultakból. Csakhogy az eszköz, amiről most beszélni szándékozok kifejlesztését és használatban levőségét igazolhatóan visszavezetheti majdnem a kőkorig! Asszem ez egy csipetnyit elegánsabb és hosszabb "családfa" ;) Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceáni szigetvilág azon részein, ahol a fúvócső használatban volt vadászatra valószínű valamelyik okoska rájött, hogy azt másképpen is lehet használni, ha egy kicsit átalakítja. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett a tűzdugattyú (fire piston v. fire syringe). Ezután boldog-boldogtalan elkezdte faragni keményfából, bambuszból vagy éppen vízibivaly tülkéből. De, mi is ez igazából? Valójában mindössze két szinte tökéletesen illeszkedő csőről van szó, amiket egymásba fordítunk. Mindkettőnek le van zárva az egyik fele. A szélesebbiknek (henger) az alja, a keskenyebbiknek (dugattyú) a teteje a markolatgomb által. A gyakorlatban azonban a dugattyú egy, közel teljes hosszában tömör rúd, aminek csak az utolsó pár miliméterében van egy fészek kialakítva a felizzítani kívánt anyagnak. A pontosabb légzárás érdekében a dugattyú felszínén készítenek egy kis körkörös bemarást a fészek alatt, amibe gumi vagy bőrgyűrűt pattintanak. Ezután már csak egyetlen dolog van hátra - csakúgy, mint a gépkocsik motorjában: a kenés. Ez a még jobb tömítést is szolgálja! Ezt azok a távoli népek vadmalac vagy kutya hájából nyert zsírral tették. Ha átkentük a tömítőgyűrűt is leheletfinoman, akkor már csak a begyújtani kívánt anyagot kell belegyömöszkélnünk a fészekbe, behelyezni a dugattyút a hengerbe és egy határozott mozdulattal rácsapni a seggére!
0:05-nél jól látható a fényes villanás a videón, amikor is az összenyomott levegő belobban a csőben és begyújtja a szenesített rongyot. Ezt követően a dugattyút gyorsan ki kell húznunk a hengerből, mert az égés fenntartására levegőre van szükség és ez abban a pici térben elég sovány keretek között áll rendelkezésre. Most mindenki kérdezheti, hogy akkor miért nem csináljuk nagyobbra a tűzdugattyút? Először is pont az ember fizikai határai miatt. Ugyanis már egy biciklipumpa méretű tárggyal sem lennél képes besűríteni a levegőt úgy, hogy az begyulladjon. Másodszor mi a francnak olyan nagy valami, amikor a manapság elterjedt tűzdugattyúk mérete frankón kompakt, túrázásra vagy bármilyen esetben, amikor tűzre van szükségünk, ott ficeghet a nyakunkban. Ugyanis ezekben a kis jószágokban a henger űrmérete 7.5-15cm közötti hosszúságú és 6-7mm-es átmérőjű. És ez bőven megteszi, hogy a pirospozsgás parazsunk mindig tüzelésre készen álljon. ;) Egy hasznos kis kiegészítőt nem árt azonban magunkkal vinni. Ez pedig a piszkadrót. Ez a mindössze pár centi hosszú, miliméter vastag drótdarab arra szolgál, hogy a parazsat ki tudjuk piszkálni a dugattyú elejéből és a gyújtósfészekbe átbillentsük. Erre a célra használhatjuk akár a varrókészletben lévő kárpitostűnket vagy ha a túlélő késünk hegye belefér a dugattyú fészkébe, akkor az is megteszi. Innen már ismert az eljárás. Egy dolgot azért megemlítenék: az a marha okos európai, fehér ember csak 1802-ben lépett a porondra a tűzdugattyúval és 1807-ben lett szabadalommal védve Angliában! Mindez a Csendes-óceáni szigetvilág lakóitól függetlenül és onnan hozott mintadarabok nélkül. Gratulálok! Pofám égne most a nyugat-európaiak helyében. Mielőtt bárki is kommentelne, hogy "mi, magyarok sem találtuk ki". Igen, ez igaz. De, mi kitaláltuk a biztonsági gyufát (Irinyi János, 1836-ban még csak vegyészhallgató volt, amikor már szabadalmaztatta! Köszi!), ami a tűzdugattyút - és a fehérfoszforos gyufát is - végleg padlóra küldte.
Azért egy ilyen gyönyörű darabnak nem tudnék ellenállni! Kattints a képre!
Egyszerűség: elkészítése szinte mérnöki pontosságot igényel, tehát ezt terepen nehezen fogjuk egy szál "harci késsel" véghezvinni. Viszont a tömítést és zsírozást kint is gond nélkül megoldhatjuk, így tartva az eszközt bevetésre készen. A lánghoz jutás egyszerűsége kb. egy öngyújtóéval vetekszik. Csak egy kis fújást igényel.
Megbízhatóság: időjárásra érzéketlen felépítéséből következően csak arra kell ügyelnünk, hogy legyen nálunk mindig száraz tapló, szenesített rongy vagy bármi, ami 260 és 400 fok között begyullad és belehelyezhetjük a dugattyú hegyébe. Akkor kiválóan teljesít! Legyengült túlélők is nagyobb eséllyel boldogulnak vele, hiszen nem az erőn vagy az állóképességen van a hangsúly, mindössze egyetlen, gyors mozdulat kell mielőtt összecsuklanánk!
Gyorsaság: mondhatjuk, hogy szemvillanásnyi. Okés a svéd tűzacél esetében a gyújtós rögtön lángra kap a kb. 3.000 fokos szikrák miatt. Itt még egy kicsit fújkálni kell a gyújtósfészekbe helyezett parazsat, de asszem bátran kijelenthetjük, hogy gyufa vagy öngyújtó nélküli tűzgyújtás esetén meg van a 2. helyezettünk!
Egykezes használat: lehetséges.
folyt. köv.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
deguuu 2012.06.25. 21:36:40
Don't Panic, Stay Calm 2013.01.20. 16:25:58